Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-23
21 jelent a keletnyugati irányban, az országhatártól számított szű k 50 kmes sávban élő magyaroknak. Az MKP emiatt is küzd a közigazgatási térkép átrajzolásáért, hiszen a mostani régiók nem igazodnak sem a nyelvi, sem a természetes határokhoz. Ezzel egyébként a szlovákok által lakott, szétszabdalt Szepesség képviselői is egyetértenek. A jelenleg hatályos közigazgatási felosztás szerint ugyanis a magyarok az ország nyolc kerületéből négyben haladják meg a 10%ot. A Nyitrai kerületben a lakosság 27,6%át, a Nagyszombati kerületben a 23,7%át, a Besztercebányai kerületben 11,7%át, míg a Kassai kerületben 11,2%át teszik ki. Jelentősebb számú magyar még a Pozsonyi kerületben él (4,6%),a többi régióban azonban elhanyagolható számarányuk. A 2011es népszámlálással kapcsolatban borúsak a demográfusok prognózisai. 1991. márci us 3án Szlovákia összlakossága 5.274.335 fő volt, ebből 4.511.679 szlovák nemzetiségű, 567.296 pedig magyar. 1970 és 1991 között a szlovák nemzetiségűek számának növekedése hatszorosan meghaladta a magyar lakosság számbeli növekedését. A magyarság léleksz áma így 2,8 százalékkal, a szlovák lakosság száma 16,7 százalékkal növekedett az említett időszakban. Csakhogy a rendszerváltás után a magyar népesség csökkenni kezdett, Szlovákiában ma mintegy 520.000ra tehető a számuk, ami a teljes lakosság 9,7 százalék a. Az ország történetében egyébként a 2001es népszámláláson süllyedt először tíz százalék alá a magyarság részaránya. Rontja a helyzetet az is, hogy a többi, magyarok által is lakott szomszédos országhoz képest nagyon erős Szlovákiában az asszimilációs folyamat. Például az erdélyi magyarság körében az asszimiláció a magyarságfogyást meghatározó tényezők közül a legkisebbnek tűnt. Az 1990es években Erdélyben a frigyre lépő magyarok 1819 %a kötött vegyes házasságot, szemben a szlovákiai magyarsággal, ah ol ez az érték 2528 % körül mozgott. Fontos ugyanakkor azzal is tisztában lenni, hogy a szlovákiai cigányság egy része szintén magyarnak vallja magát, illetve a magyar nyelvet beszélők aránya magasabb az etnikumhoz tartozók számánál. Kedvezőtlen jelensé g viszont a statisztikai magyarfogyás, ami egyrészt a kérdezőbiztosok esetleges manipulatív szándékainak, és az etnikai hovatartozással összefüggő kérdéseknek tág teret biztosító formanyomtatványoknak köszönhető. Becslések szerint az összeírás módszeréből adódó fogyatkozás 10 százalékkal magasabb, mint a tényleges. The final coutdown Az MKP erre is ügyelve ezért olyan módosító indítványt terjesztett a pozsonyi parlament elé, amelyben rögzítik, hogy nem lehet büntetett előéletű személyekkel lebonyolítani a népszavazást, továbbá, hogy a formanyomtatványokon a kérdéseknek a jelenleg hivatalos szlovákiai kisebbségek nyelvén is szerepelniük kell. A kényelmes többséggel elfogadott javaslatok arról tanúskodnak, hogy az államalkotó nemzet képviselőiben megvan a s zándék az objektív helyzetelemzésre. Ez azonban még édeskevés a felvidéki magyarság szempontjából: a nyelvhasználati, oktatási esélyegyenlőség biztosítására lenne szükség, amit a pozsonyi politikacsinálók szemléletváltása hozhatna meg. Ez viszont egyelőre távolinak tetszik Robert Fico kormányfő hozzáállását ismerve. Ő ugyanis a napokban azt fejtegette, hogy Trianonnak köszönhetjük a jó országközi viszonyokat a Kárpátmedencében, és az 1920as békediktátum Szlovákia létének tartóoszlopa. Ez utóbbiban feltehe tőleg igaza is van… vissza Gémesi Ferenc: Az MKP példát mutatott, hogyan lehet egyszerre magyarnak és európainak lenni Felvidék.ma. 2008.06.23. Az MKP megalakulása 10. évfordulóján rendezett ünnepségen a Magyar K öztársaság kormányának képviseletében Gémes Ferenc államtitkár volt jelen. „Az MKP mindig arra törekedett, hogy jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal" - ezekkel a szavakkal adta át a szót Csúsz Péter MKPelnökségi tag Gémesi Ferencnek, ak i szerint a szlovákiai magyarság méltán lehet büszke Szlovákiára. Az MKP pedig megmutatta az elmúlt 10 esztendőben, hogyan lehet magyarként és európaiként együtt élni. „Az MKP nélkül nem biztos, hogy eredményes lett volna Szlovákia a fejlődés útján". Az or szág fejlődésén túl az MKP egyben komoly szerepet játszott abban is, hogy a szlovákiai magyarság számára is konkrét eredmények szülessenek ebben az országban.
