Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-21
18 semmi másra nem jó, csak hogy egy bizonyos ideig ne haljanak éhen az emberek. De hosszú távú, tartós foglalkoztatást nem teremt a világon semmi, miközben főleg vidéken nincs elég munka. Lehet kérdezni, hogy miért nem dolgoznak a munkanélküliek, de akkor tessék munkát adni. - Ön szerint is van abban ellentmondás, hogy hirtelen minden segélyezettet tudnának fogalakoztatni, de munkaviszonyba mégse veszik őket az önkormányzatok? - Van bizony. De látni kell, hogy egy munkaviszonyt már a saját büdzséjükből kellene finanszírozniuk. A közmunkára, a szociális támogatási rendszerbe érkező pénz az államtól, a központi költségvetésből jön. És most még ebből is ki akarnak vonni, mert a közfoglalkoztatásszerű munkavégzés - vagy nevezhetjük önkormányzati kényszermunkának - után szociális segélyt osztanak, ami után még járulékot sem kell fizetni. - Vagyis az önkormányzatok törvényt sértenek. - Pontosan ezt mutattam ki az egyik jelentésemben. Alapvetően veszélyezteti a jogbiztonságot és ebb ől következőleg a jogállamiságot, ha maguk az önkormányzatok sem tartják be a rendelkezéseket. Mit várnak akkor az emberektől? Ha én nem fizetek adót, mert nem tetszik, hogy azt be kell fizetni, akkor helyesen teszem? Ez nem működik. - A közvetett diszkr imináció lehetőségére is utal a monoki modell kapcsán. Miért érzi úgy, hogy elsősorban a romákról szól ez a probléma? - Minden helyi rendeletben, nyilatkozatban többször és kifejezetten hangsúlyozták, hogy nem a cigányokról szól. És normális esetben tény leg nem. Normális esetben egy foglalkoztatáspolitikai, vagy mélyszegénységre vonatkozó kérdésről van szó. De a szóban forgó területeken nagy arányban élnek cigányok, a sajtó, különösen a tévé gyakorlatilag csak cigányokat mutat vágóképként, és csak romákat szólaltat meg ebben az ügyben. Innentől kezdve erősen gyanítható, hogy van valamilyen áthallás De igazából a szerencsi kistérség nyilatkozatát tartom veszélyesnek. Pontosan a cigányságra utaló sztereotípiákat sorolja fel. - Melyek ezek? - Segélyből élő , maffiaszerű, szociálpolitikai bűnözők, akik csak azért csinálnak sok gyereket, hogy meg tudjanak élni belőle. Pedig vissza kellene menni az alapokhoz, egészen odáig, hogy 21. században miért hagyják ott tömegesen a közoktatást fiatal emberek piacképes sz akma nélkül. Az önkormányzatok két kézzel ragaszkodnak az iskolákhoz, de sem anyagi fedezetük sem ötletük nincs a megoldáshoz. Nem ismerek még egy olyan országot Európában, ahol az állam feltenné a kezét, és az önkormányzatra mutogatna az oktatás ügyében. És akkor ott a másik kérdés: mit várunk azoktól a szülőktől, akik mondjuk egy szegregált, vagy kisegítő iskolában nőttek fel, analfabéták, soha nem volt munkahelyük. Mire fogják szocializálni a gyereküket, mit adnak át nekik? - Ön, vagy hivatala mit tud kezdeni a szélsőséges reakciókkal? - Megpróbáljuk folyamatosan fellármázni a közvéleményt, a politikusokat és mindazokat, akik tehetnek valamit. Az én szerepem az, hogy szóljak, hogy baj van. Azért kezdeményezek, azért győzködöm a közjogi méltóságokat, a politikusokat, hogy hatáskörüknél fogva döntsenek. - Mi a megoldás? - Ha ezt én tudnám... De mindenki tudja, hogy komplex programokkal lehet változtatni, több oldalról kell támadni ebben az ügyben. A legfontosabb szintér azonban az oktatás. Kevesen mer ik kimondani, de a felnőtt generációt már nem lehet megmenteni. Viszont a gyerekeket igen. Olyan iskolák kellenek, ahol jó oktatás van, ahonnan nem viszik el a nem cigány szülők sem a gyerekeiket. Csak példaként említem a Gandhi gimnáziumot. Családlátogató któl kezdve sokan segítik a felzárkózást, és az ott végzettek 6070 százaléka tovább tanul a felsőoktatásban. Sok ilyen iskola emelhetné más szintre a következő generáció sorsát, de el kell fogadnunk, hogy még így sem lehet mindenkit megmenteni.
