Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-16
19 is, mint Vladimír Mečiar, Duray Miklós (az itt látható képen börtönévei idején készült fényképe) vagy Miroslav Kusý. A képviselői elképzelés 90 ezer koronás (kb 3 ezer euró) kárpótlással számol, és összességében mintegy 71 millióv al terhelné az államkasszát, ha a javaslatot elfogadja a parlament. A Pravda tájékoztat arról is, hogy történészek figyelmeztetnek arra, hogy a javaslat szerint olyan "dubčekisták" is kárpótláshoz juthatnának, akik az 1968os csehszlovákiai forradalom lev erését követően együttműködtek a titkosszolgálattal. A titkosszolgálat ugyanis előszeretettel környékezett meg az 1970es években olyan személyeket, akik rajta voltak a kommunisták ún. feketelistáján - mondta a Nemzeti Emlékezet Intézetének munkatársa, Mic hal Dzurjanin. Gabániová erre reagálva kifejtette, hogy javaslata szerint a titkosszolgálat ügynökeire nem vonatkozna a kárpótlás. Gabániová elmondta, hogy ma még 312 ember él a kommunisták feketelistáján szereplő személyekből, de nem hiszi, hogy valamen nyien igényt tartanának a kárpótlásra. Ő mintegy 60%os érdeklődésre számít. A Pravda mai számában - a címoldalon - megjelent cikkének a "Smer 19 évvel a bársonyos forradalom után akar fizetni a kommunistáknak" címet adta, de a cikkben később pontosít, ho gy a feketelistán szereplőknek csak 82%a volt kommunista, a fennmaradó 18% nem (ahogy Duray Miklós sem - szerk. megj.). Ez utóbbiak mint "megbízhatatlan jobboldaliak" kerültek a listára. Patrik Košický történész tanulmánya is rámutat arra, hogy ezeknek a személyeknek gyakran még az is akadályokba ütközött, hogy saját szakmájukon belül dolgozhassanak. Gabániová javaslata alapján a ma már nem élő "feketelistás" személyek örökösei is kaphatnának kárpótlást, de csak a felét annak, amit az élők - tehát 45 ezer koronát. vissza (Felvidék Ma, Pravda) A beneši dekrétumok nem mindig érvényesek Felvidék.ma 2008.06.16. A beneši dekrétumok nem mindig érvényesek - ezzel a címmel hozott tudósítást mai számának címlapján az egyi k legolvasottabb szlovákiai napilap, a Sme. Egy bírósági ítélet ugyanis visszajuttatta pozsonyi házát egy olyan személynek (illetve örököseinek), akit a beneši dekrétumok alapján fosztottak meg vagyonától. A pozsonyi járásbíróság még 2005ben úgy döntött, hogy a Hlinkagárda félkatonai elődpártja alapító tagjai között lévő Vojtech Hudec kapja vissza azt az ingatlanját, amelytől még 1949ben a 108as számú beneši dekrétum alapján megfosztották őt, illetve a családját. A főügyészség azonban a Legfelsőbb Bír ósághoz fordult azzal a kérelemmel, hogy a 2005ös ítéletet semmisítse meg, mivel Hudecra vonatkozik Beneš elnök dekrétuma, mint egy "megbízhatatlan" szervezet tagjára. A Legfelsőbb Bíróság 2007ben nem adott helyt az ügyészségi kérelemnek, azzal indokolva , hogy Hudec 1946 szeptemberében bizonyítványt is kapott arról, hogy ő megbízható. A Sme jegyzetírója szerint ez a döntés nincs hatással a beneši dekrétumok érvényességére, viszont további személyeket ösztönözhet arra, hogy bírósági úton szerezzék vissza a 2. világháború után elkobzott vagyonukat. vissza Palko: Az írek megmentették Szlovákia szuverenitását Felvidék.ma 2008.06.16. Miután Írországban a népszavazás nemet mondott a Lisszaboni Szerződésre, az Európai Unió tagállamainak államfői közül csak a cseh elnök, Václav Klaus üdvözölte ezt a döntést. Szlovákiában hasonló álláspontra helyezkedett Vladimír Palko volt belügyminiszter is. Palko a közelmúltban lépett ki a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH), és há rom további volt KDHképviselőtársával létrehozta a Szlovákia Konzervatív Demokratái pártot (mely egyelőre még a belügyminisztériumi bejegyzésre vár). Csupán ők négyen voltak azok, akik a Lisszaboni Szerződés szlovákiai ratifikálásakor nemmel szavaztak (a kormánypártok és az MKP az EUreformszerződést támogatta, a KDH és az SDKÚ nem vett részt a szavazáson). Palko az írországi népszavazás eredményének ismeretében úgy nyilatkozott, hogy "az írek megmentették Szlovákia szuverenitását, iszunk az egészségükre!"
