Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-09
32 A Tranzit Ház Alapítvány Gidó Attila mellett Michael Shafirt, a BBTE Európai Tanulmányok fakultásának tanárát, Florian Alexandrut, az Elie Wiesel Országos Holokauszt Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját, és Tibori Szabó Zoltánt, a könyv íróját hívta meg a könyvbemutatót követő kerekasztalra. „Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség. A kommunizmusban a hajdani nagy létszámú zsidó közösségről és sorsáról nem beszéltek, ami oda vezetett, hogy egész léte a feledés árnyékos oldalára került – vez ette fel EcksteinKovács Péter RMDSZes szenátor a kerekasztalbeszélgetés témáját. „Most, amikor a társadalom fejlődésének egy újabb korszakába érkeztünk, mit tehetünk azért, hogy megtörjön ez a kollektív feledés, amelyet a hajdani politikum táplált be Kolozsvár jelenlegi lakosságának a köztudatába? Mit tehetünk annak érdekébe, hogy újból beszédtéma legyen a kolozsvári zsidó közösség léte és az igazságtalanság, ami velük történt?” – kérdezte a szenátor a meghívottakat. „Csupa ellentmondásos és provokatí v gondolatok jutnak eszembe a témával kapcsolatosan – vett mély lélegzetet Michael Shafir. – Zsidó vagyok, ezért a feledés problematikája fel sem merül bennem. A történelem és a memória számomra nem egy és ugyanaz. A történelmet dokumentumok alapján újból és újból feltett kérdések megválaszolásával, a revizionizmus eszközével írják. Azonban nem a revizionistákat kell elítélni, hanem a történelem tagadóit!” – jelentette ki az egyetemi előadó. Szerinte az egyik lehetséges eszköz a feledés elleni küzdelemben a jelenleg is köztünk élő antiszemiták életének megnehezítése. "Az antiszemiták úgy tartják, hogy egy jó zsidó, az egy halott zsidó. Folyamatosan megválaszolom az antiszemita megnyilvánulásokat, nem hallgatok, mert míg élek, méltóságteljes zsidóként akaro k élni!” – hangsúlyozta Schapir. Florian Alexandru fontosnak találta kiemelni, hogy az általa képviselt intézet a művelődési minisztérium támogatását élvezi és ennek hatásköréhez tartozik. Az állami holokausztot tanulmányozó intézetet két és fél évvel eze lőtt hozták létre. Az intézet létezése szerinte azt bizonyítja, hogy a román állam nyílt kérdésként kezeli a történelem e nemrég bekövetkezett és tragikus eseményét, komolyan veszi a holokauszt történetének tanítását, valamint az antiszemitizmus visszaszor ításának a fontosságát. Florian Alexandru elmondta, a '90es években nem ritkán felszólaló, holokauszttagadó diskurzust folytató hangok mára kezdtek elhalni. Jelen pillanatban a legvehemensebb, fennhangon holokausztot tagadó szónokok Corneliu Vadim Tudor , Ion Coja és Paul Goma. Az intézetben folyó kutatást megkönnyíti a hiánytalan archívum. Országszerte csupán az intézet rendelkezik a teljes romániai holokauszt dokumentációjával, indulásakor kapta meg az összes, mikrofilmre vett dokumentumot tartalmazó archívumot a Washingtoni Holokauszt Múzeumtól, amely annak idején Romániából gyűjtötte össze az iratokat. „A kutatás mellett az intézet ismeretterjesztő konferenciákat, szimpóziumokat szervez a holokauszt témakörében. Sajnos a résztvevők általában belső berkekből kerülnek ki, kutatók, illetve a zsidó közösség tagjai jönnek el az általunk szervezett rendezvényekre, pedig éppen az lenne a cél, hogy a romániai teljes lakosságának az érdeklődését felkeltsük” – mondta. Hozzátette, az értelmiséget mindig meghí vják az eseményekre, de sajnos nem mutatnak érdeklődést a téma iránt. Az intézet felvette a kapcsolatot a középiskolai történelemtanárokkal, középiskolaigazgatókkal és az állampolgári nevelést oktató tanárokkal. Őket sikerült annyira bevonni, hogy visszaj árnak a rendezvényekre, és valóban érdeklődnek az iránt, hogy kik voltak az áldozatok, mi történt a holokauszt tanúival. Az újságírók számát ezeken a rendezvényeken a meghívottak hírneve befolyásolja.
