Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-06
23 Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke elmondta, hogy az egyházi iskolák államosításának 60. évfordulója alkalmából tudományos történészkonferenciát szervez szeptember 3án a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítvány. Itt szó lesz a Pócspetriben történtekről és az itteni események hatásáról a katolikus oktatásra. A konferencia anyagából tanulmánykötetet terveznek kiadni. Pócspetrivel kapcsolatban Erdő Péter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyházi iskolák államosítására is a lelki kiengesztelődés jegyében kell gondolni. Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy az egyházi iskolák a társadalom számára értékhordozó szerepet vállalnak – tette hozzá. Német László hangsúlyozta, az egyház a rendszerváltozás után újból aktívan részt vesz a köz- és felsőoktatásban, melynek keretében nem csak tudást, hanem erkölcsi nevelést ad és keresztény értékeket is közvetít. Megjegyezte, a hiányzó erkölcsi nevelés országos szinten is ismertté vált, az utóbbi időkben bekövetkeze tt erőszakos iskolai cselekményekhez vezethet. Az MKPK ülésén szó esett arról is, hogy a szlovák és a magyar püspöki konferenciák szeretnék előmozdítani a két nép kiengesztelődését; ennek jegyében került sor 2006. június 29én Esztergomban a testületek el nökeinek ünnepélyes levélváltására és a közös szentmisére. Az esemény második évfordulóján, június 28án a szlovák és a magyar püspökök, magyarországi és szlovákiai szlovákok és magyarok együtt zarándokolnak a mátraverebélyszentkúti kegyhelyre a búcsújáró hely ferences szerzeteseinek kezdeményezésére – mondta Német László. A konferencia továbbá döntött Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának egyházmegyei elindításáról, miután meghallgatta Márfi Gyula veszprémi érsek beszámolóját. Német László emlékeztetett arra, hogy Bódi Mária Magdolnát szovjet katonák lőtték le a II. világháborúban, miután erőszakoskodásuknak ellenállt. vissza Sapientia – EMTE: maradjunk a tényeknél Szabadság 2008. június 06. TIBORI SZABÓ ZOLTÁN Furcsa , hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetői felháborodásukban mennyire szelektíven reagálnak különböző ingerekre. Ha összefüggései révén ez nem lenne módfelett szomorú, azt is mondhatnánk, hogy a helyzet mulatságos. Az EMTE helyzetét taglaló összeállításunkban (Szabadság, május 3.) ugyanis alulírott vehemensen kifogásolt cikkén és magukon az egyetemvezetőkön kívül külön interjúban szólalt meg a finanszírozó magyar állam képviseletében Gémesi Fere nc szakállamtitkár, továbbá Zilahi László, a magyar kormány képviselője a Sapientia Alapítvány (SA) kuratóriumában, akik legalább ugyanannyira súlyos és kíméletlen kritikákat fogalmaztak meg. Gémesi Ferenc például egyebek mellett a következőket állította: a Sapientián „lépések sem történtek a [magyar költségvetési támogatáson kívüli – szerz. megj.] más jellegű forrásbevonásra”, „sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony”, „az elmúlt években megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak fejlesztés ek”, „létező, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények keretében már meglévő szakokat indítottak”, „a keresztény értékekhez az is hozzátartozik, hogy betartjuk a szavunkat, főleg ha azt még írásba is adtuk”, „ha a hatékonyságát nézem, ez egy ross z szocialista nagyüzemre emlékeztet”. Az államtitkár szerint a négy helyszínen „négy önálló kiskirályság” látszik kiépülni, s nem pedig egyetlen egységes egyetem. Zilahi László más jellegű hiányosságokra is rámutatott. Szerinte „az egyetem a mai napig nag yon keményen ragaszkodik ahhoz a korábban megállapított – 30 – 30 – 30 – 10 százalékos – pénzleosztási arányhoz a négy helyszín között [Csíkszereda, Nagyvárad, Marosvásárhely, Kolozsvár – szerz. megj.], amely eleve gátja minden szakmai jellegű kontrollnak”, „nin cs összehangolt koncepció, aminek alapján az egyetem a saját fejlesztését látná”, „a kuratóriumnak a szerepe furcsa ebben az intézményben”, „a minőség rendkívül eltérő helyszínenként, szakonként”, „jellemző a furcsa gombhoz a kabátot logikára, ami az építk ezésekkel kapcsolatban elhangzik”, „az ingatlanra építünk, s aztán majd megnézzük, hogy kinek nincs még tanszéke, s ki nem volt még dékán (...), gyakran ezt látjuk”.
