Reggeli Sajtófigyelő, 2008. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-06-06
16 Kelle ennél világosabb beszéd? Talán e logik ának köszönhető, hogy az RMDSZ megtartotta a stratégiai jelentőségű Székelyudvarhelyet és Hargita megyét, Csíkszereda, Szatmár és Maros megyét vagy éppen a román többségű Szászrégent. Miközben az MPP plakátja „Isten segedelmével magyar feltámadást” helyeze tt kilátásba és „székely feltámadást” ígért, ellenfele a Táriceanukabinet két, RMDSZkezdeményezésre elfogadott kormányrendeletét lobogtatta. Ez előbb húsz, majd hatvannégy magyar templom kiemelt anyagi támogatásáról intézkedett. A világ ebbe az irányba m egy, ez a romániai helyhatósági választások komoly tanulsága, és persze keserű fölismerés a másik oldalon: hogy Magyarország lassan az ellenkező irányba fordul. A szolgabírók, püspökök meg az idejétmúlt, hibbant feltámadásos eszmerendszer irányába. A Dunamenti népek fölötti szupremáció irányába, a fél- - vagy tán egészen - prezidenciális szakrálmányok, a közjogi tekintély mindenhatóságának az irányába, ahol nem a teljesítmény számít, hanem a lojalitás. Az egyenruha, a gárdaavatás meg a lovas giccsparádék felé, ahol patakzó verejtékkel keresi identitását a magyar. Erre figyelmeztetnek a romániai események, nem kevésbé a szlovákiai fejlemények, de erre figyelmeztet Európának az egész keleti fele. Csak mi állunk saját nagyságunktól szélütötten, tótozni tudunk meg oláhozni, hovatovább nem is figyelnek már ránk. Jut eszembe, hogy amíg sem Szlovákiában, sem Romániában nem volt cél az úgynevezett radikális nacionalisták urnákhoz - meg párthoz - édesgetése, addig Magyarországon a jobboldalon ez komoly, megszerzend ő szavazói bázis, amelyiknek, kétségünk se legyen, választások után a győztesek kénytelenek lesznek visszaküldeni a liftet. Ezt fogják kapni, nem a két, könnyedén beígért pofont. S miközben a szomszéd országokban normális demokráciák épülnek ki, a dolgában egyre magabiztosabb exkancelláriaminiszter úgy véli, „kellene egy olyan kamara is a parlamentben, melyben a nem pártpolitikai alapon történő reprezentáció is helyet kaphatna”. Es hogy azokat a „nemzetstratégiai érdekek szempontjából fontos területek"et, melyek meghaladják a majdani soros miniszterelnök kompetenciáját, delegálni kellene a későbbiekben nyolc évre választandó államelnök hatáskörébe. Magyarország még nem erre halad, de vigyázat: könnyen vehet egy ilyen irányt. A PutyinMedvegyevmegoldásról beszélek. vissza Jubilál az MKP Felvidék.ma 2008.06.05. Csáky Pál a Magyar Nemzetnek adott interjút, a beszélgetés témája az MKP 10 éve volt. Csáky szerint: "a szlovákiai magyarság és politikai reprezentációja többet adott a szlovák államnak és politikának, mint amennyit mi cserébe kaptunk". Csáky Pál a 10. születésnapját ünneplő Magyar Koalíció Pártja elnöke vallja: Az egyéni érdekek helyett a közösségi értékeket kell képviselni. 1998 tavaszán, alig néhány hó nappal a parlamenti választások előtt a Vladimír Mečiar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) utolsó kísérletet tett hatalma átmentésére. Olyan választójogi törvényt fogadott el, hogy ne alakulhassanak ki koalíciók pártja ellen, forgácsolódjon az "antimecsiarista" ellenzék ereje. Ennek az volt a lényege, hogy a parlamentbe jutáshoz egyegy pártszövetségnek annyiszor öt százalékos támogatottságot kellett elérnie, ahágy alkotó eleme van a választási koalíciónak. A szlovákiai magyarságot addig a Ma gyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Polgári Párt hármaskoalíció képviselte a parlamentben, az új jogszabály szerint tehát csak akkor juthattak volna a parlamentbe, ha 15 százalékos támogatottságot érnek el. Az or szág tíz százaléknyi magyarsága ezt nem produkálhatta, a vezető politikusok a pártegyesítés mellett döntöttek, így alakult meg 1998. június 21én Dunaszerdahelyen a három párt közös közgyűlésén a Magyar Koalíció Pártja. - A szlovákiai magyar értelmiségi és politikai körökben a pártegyesítés megítélése nem egységes. Egyesek szerint csak a "rossz" választójogi törvény kényszerítette ki, mások viszont azt mondják, egy természetes folyamat kicsúcsosodása volt. Ön melyik nézetet vallja? — kérdeztük a jubiláló párt elnökét, Csáky Pált. - A mečiari törvény felgyorsított egy természetes folyamatot. A három elődpárt közvetlenül a rendszerváltás után teljesen önállóan politizált, 1994re jutottunk el oda, hogy a parlamenti választásra hármas koalíciót hoztunk létr e, a parlamenti munkában pedig már állandóan egyeztettünk, hogy közös álláspontokat tudjunk képviselni. Az 1998as választásokra már úgy készültünk, hogy közös lesz a választási programunk, de sokan már akkor is az egyesülést szorgalmazták, s választóink k örében is erős volt ez az igény. Ilyen közhangulatban született meg a valóban antidemokratikus választási törvény, amely végül mindent eldöntött.
