Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-03
29 koncepcióval indulnak, amelynek az autonómia, elsősorban annak személyi formája is része. A tanácskozáson egyrészt ehhez az elképzeléshez keresik az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai szervezet ek támogatását. Tőkés László az RMDSZszel való megegyezést sem tarja kizártnak, mivel az autonómia tanács legutóbbi, budapesti ülésén már ez a párt is képviseltette magát. Azzal kapcsolatban viszont sajnálatát fejezte ki, hogy a Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja távol maradt a konferenciától. vissza Duna TV Az illúziók vége – szlovák publicista jegyzete a Pravda mai számában Felvidék.ma • 2008.05.02. Az már biztos, hogy Simon Zsolt pályája az MKPban vége t ér, még akkor is, ha a párt országos tanácsa valamiféle véletlen folytán mégsem szívlelné meg az etikai bizottság ajánlását a pártból történő kizárására. De ugyanúgy kevéssé valószínű az MKP felbomlása. Simon Zsolt ugyanis nem annyira ismert politikus, hogy egy saját, perspektivikus jövő elé néző pártot alapíthatna – kezdi írását Márius Kopcsay, majd így folytatja: M ég ha meg is próbálná, az mindenképpen olyan politikai kaland maradna csupán, mint amilyen Palko vagy Mikloško új keresztény pártja. Az MKP volt elnöke, Bugár Béla ugyanakkor többször is megerősítette, hogy ott kívánja hagyni az aktív politizálást és így S imont legföljebb csak kívülről tudná támogatni. Az MKP esetleges szétesése ellen szól egy komolyabb érv is, méghozzá az a veszély, hogy két, egymás ellen viszálykodó magyar párt talán sosem jutna be a törvényhozásba. Ez pedig azt jelentené, hogy a szlovák iai magyaroknak egyáltalán nem lenne parlamenti képviseletük. Az ilyesfajta forgatókönyv viszont nemcsak szlovákiai választóik előtt járatná le a magyar nemzetiségű politikusokat, hanem budapesti kollégáik előtt is. A Csáky és Simon közti viszály sokkal i nkább a párton belül régóta jelen lévő feszültségre mutat rá, amely a Lisszaboni Szerződés elfogadása után a tetőpontjára hágott. Továbbá arra utal, hogy az MKP megváltoztatja a magáról kialakított képet. A múltban ugyanis az volt a bevett gyakorlat, hogy nem mutatta kifelé a problémákat és vigyázott a látszatra. Többékevésbé ezt a gyakorlatot folytatta azokkal a vezető pártpolitikusokkal szemben is, akik a hivatalos pártpolitikával ellentétesen nyilatkoztak. Hisz hányszor de hányszor kavart kisebbfajta vi hart sajátos nézeteivel pl. Duray Miklós, akit azonban nem fenyegetett a kizárás réme, nem úgy mint most Simon esetében, aki szembeszállt a pártvezetővel. Úgy tűnik, hogy az MKPn belül már nem csupán a „magyarsághoz fűződő lojalitás” mint magasabb eszme a z egyik fő elvárás, hanem az engedelmesség is. Az MKP azt az illúziót kelti magáról, hogy egy párt a „magyar előkelőség” jelzőjével, de úgy tűnik, hogy problémáit nagyon is szlovák módra rendezi – zárja írását Márius Kopcsay. v issza Kopcsay Márius, Pravda Autonómiatörekvések a Kárpátmedencében Háromszék • 2008.05.02. Ahogy telnek az évek, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Európai Unió semmit nem old meg a darabokra szaggatott Kárpátmedencei magyar nemzetrészek sorsrendezéséből. Sem Brüsszelt, sem Strasbourgot nem érdekli, hogy a Trianon utáni utódállamok és utódállamocskák hogyan morzsolják fel a nekik juttatott területeken élő magyarságot, s cinikus nemzetállami gőggel miként vetik a másod, harmadosztályú áll ampolgárság állapotába azt a hárommilliónyi magyart, ki területükön él. Egy dolog, egy irányultság világos: mindenütt fogy és pusztul a magyarság, melynek lélekszáma Trianon óta legalább hatmilliósra kellett volna hogy növekedjék az évtizedek alatt, ha va n normális természetes szaporulat, van kisebbségvédelem, s nincs egy pusztító világháború, beolvasztás, kitelepítés, kivándorlás, néha enyhébb, máskor kíméletlenebb nemzeti elnyomás. Európa nem törődik a keletibb térségek csatlakoztatott államaiban folyó t örténésekkel, ezt a spáciumot - ez egyre nyilvánvalóbb! - piacnak tekinti, nem pedig a kontinentális civilizáció és jogrend terrénumának. Fél szívvel hoznak ugyan bizonyos rendelkezéseket, de - hogy ne kelljen ezeket betartani! - ,,ajánlásoknak" kereszteli k el őket, mintha bárki ajánlásait komolyan vennék a Trianonkedvezett utódállamok és utódállamocskák! A kisebbségi magyarság autonómiaigényei fokozatosan felerősödnek a térségben: Erdélyben legalább a Székelyföld területi autonómiáját és teljes körű kul turális és személyi elvű önrendelkezést igényelnénk, Délvidéken magyarjaink egy kilenc közigazgatási entitásból álló magyar autonóm körzetet szeretnének,
