Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-10
9 valóban a legmegfelelőbb támogatást nyújthassuk nekik, természetesen minden hátrányos megkülönböztetés elkerülésével. Togg enburg szerint például a történelmi kisebbségek esetében az elsődleges cél a kisebbségi nyelv és kultúra megőrzése, míg az új kisebbségek esetében az integráció elősegítése. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hiába állnak rendelkezésünkre eszköz a célok me gvalósításához, több erőre és nagyobb összefogásra van szükség a kisebbségekért. Markó Attila, Románia kisebbségekért felelős államtitkára, a kisebbségek védelmének biztosítása érdekében emelt szót. Fontosnak tartja, hogy ugyanazok az európai uniós alape lvek és jogok vonatkozzanak ezekre a csoportokra is, mint a többi uniós polgárra. Az Európai Uniónak tehát a kisebbségi ügyek kiemelésével kell egységes Európára vonatkozó jövőképet kialakítani és megvalósítania. Tabajdi Csaba zárszavában elmondta, hogy a Lisszaboni Szerződés szintén mérföldkő lesz az európai kisebbségvédelemben, mert a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről szóló félmondat mind politikai, mind jogi értelemben fontos kapaszkodót jelent majd egy európai kisebbségvédelmi rendszer kiépít ésében. Tabajdi szerint addig sem tétlenkedhetünk: az Intergroup tagjai ezért kezdeményezik egy európai parlamenti határozat elfogadását az európai kisebbségekről még a mostani európai parlamenti ciklusban. vissza Szerbia va sárnap választ - ELŐZETES Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. május 9., péntek (MTI) - Szerbiában vasárnap három szintű - országos és vajdasági parlamenti, valamint helyhatósági - választást tartanak, amelytől sokan azt remélik, hogy lezárja az országot működésképtelenné tevő, egy éve tartó kormányzati válságot. A Szerbiát megbénító krízis azért alakult ki, mert a tavaly januári választást követően egy éve kormányt alakított, akkor még demokratikusnak nevezett pártok közül a k ét legerősebb - Boris Tadic államfő Demokrata Pártja (DS) és Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (DSS) - együttműködésre, közös kormányzásra képtelennek bizonyult. Kiderült, hogy céljaik, nézeteik nagyon erősen ütköznek egymással, s nem tudják összehangolni azokat. A legfőbb vitapontokat Koszovó kérdése és ennek kapcsán az EUhoz való viszony jelentette a két párt között. Mindkettő felesküdött arra, hogy "megvédi" a függetlenné vált volt szerb tartományt, csak míg a DS ezt az EUhoz való közeledéssel együtt kívánta megtenni, ami lehetetlen, addig a DSS azt mondta, hogy a koszovói függetlenséget elismerő, s Szerbiát megcsonkító EUba nem szeretné bevinni az országot. És ez a kérdés változatlanul fennáll: az egész szerbiai válas ztási kampány lényegében Koszovó és Szerbia EUhoz való viszonya körül forgott. A különbség a 2007. januári szavazást megelőző kampánnyal szemben csupán annyi volt, hogy a külföld és a belföld egyaránt kivette a "demokrata és európai irányultságú" jelzőkke l illetett táborból a DSSt, s rárakta a "nacionalista" jelzőt. Vojislav Kostunica pártjáról azért beszélnek annyit, mert a szerbiai politikai helyzet sajátosságainál fogva ez a párt megkerülhetetlen, nélküle nem lehet kormányt alakítani. A választás közeledtével egyre szaporodó közvéleménykutatások rendre azt erősítették meg, hogy a május 11i voksolást követően csak úgy alakulhat kormány, ha két vagy három párt összefog, s ezek egyike a DSS kell, hogy legyen. Szerbiában - akárcsak a 2003ban és 2007ben megtartott parlamenti választás után - felesleges az a kérdés, hogy ki nyeri a választást. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a szavazatok és a parlamenti képviselői helyek számát tekintve harmadszor is a vad nacionalistának nevezett Szerb Radikális P árt (SRS) a győztes, ami eddig csak arra volt elég, hogy a legerősebb ellenzéki párt legyen. A radikálisok ugyanis - akiket alelnökük, Tomislav Nikolic irányít, mert pártvezérük, Vojislav Seselj Hágában, a délszláv háborúk bűnöseinek megbüntetésére létreho zott Nemzetközi Törvényszék előtt védi magát - az előző két alkalommal nem szereztek abszolút többséget, partnert pedig nem tudtak találni a kormányalakításhoz.
