Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-10
10 A valódi kérdés tehát az, hogy ki képes - akár parlamenti többséggel rendelkező, akár kise bbségi, de a 250 tagú törvényhozásban más pártok által kívülről támogatott - kormányt létrehozni. És erre most a radikálisoknak van a legnagyobb esélyük. A két volt kormányzó párt - személy szerint pedig Boris Tadic és Vojislav Kostunica - annyira sze mbefordult egymással, hogy szövetségük nehezen elképzelhető. Ha mégis létrejön, az csak rövid életű lehet, és Szerbia egy helyben topogásának meghosszabbítását jelenti. Folytatódik ugyanaz, amit egyéves közös kormányzásuk alatt műveltek, amikor a kormány l ényegében nem működött, és az ország számára sorsdöntő kérdések sorozatáról nem született döntés. Ami a másik oldalt illeti, a szerb radikálisok nem juthatnak hatalomra Kostunica pártja nélkül. Az sem biztos, hogy vele képesek lesznek kormányzóképes tö bbséget alakítani; nagy valószínűséggel szükségük lesz egy harmadik szereplőre. Szerbiában tehát csak az a biztos, hogy semmit sem lehet tudni a választások előtt. A szavazók vasárnap pártokra voksolnak, de nem tudják, hogy ezért milyen kormányt kapnak . vissza A bákói konferencia résztvevői szerint a moldvai csángók helyzete össznemzeti magyar ügy Bákó, 2008. május 9., péntek (MTI) - A moldvai csángók helyzete nem pusztán szakmai kérdés, hanem össznemzeti ügy, amelyne k megoldásához elengedhetetlenül szükség van román partnerekre, a román nacionalizmus falát fokozatosan kell leépíteni, és támaszkodni kell a civil társadalom segítségére is - ezek a fő gondolatok fogalmazódtak meg pénteken a Bákóban zajló csángókonferenci án. A magánalapítványként újjászervezett Teleki László Alapítvány rendezte, Veszélyeztetett örökség - veszélyeztetett kultúrák című nemzetközi tudományos konferencia második napján felszólalt Tőkés László református püspök is. Az európai parlamenti ké pviselő elismeréssel nyugtázta, hogy a konferencia résztvevői nem csupán szakmai kérdésként, hanem nemzeti ügyként is tekintenek a csángó kérdésre. Felidézte: korábban katolikus püspöktársainál nem sok sikerrel járt az ügy érdekében, mivel ők a Vatiká n és a román püspöki konferencia álláspontjához igazodtak. Tőkés emlékeztetett arra, hogy 1991ben személyesen is felvetette II. János Pál pápának a csángó problémát, s a katolikus egyházfő nagy érdeklődést tanúsított az általa amúgy is jól ismert téma irá nt. Az EPképviselő azonban - mint fogalmazott - utólag semmi jelét nem látta annak, hogy bármiféle előrelépés történt volna. Tőkés utalt arra is, hogy az Európai Parlamentben más veszélyeztetett kisebbségek helyeztével együtt vetette fel a csángók üg yét. Indítványozta, hogy egyházi eszközökkel, az európai ökumenikus párbeszéd révén is próbálják előmozdítani a csángó ügyet. Mit tett, mit tehetett az elmúlt másfél évtizedben a csángókért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)? Gazda Árpád, a z erdélyi Krónika vezető szerkesztője előadásában megállapította: az RMDSZ 2002ig várt az igazán erőteljes és hatékony fellépéssel. Ennek egyik oka szerinte az volt, hogy 1995ben a szövetség "megégette magát", a csángóföldi Klézsén bántalmazták az RMDSZ vezetőit, magyar nyelvű tankönyveket égettek el. Mint az előadó elmondta, számos további kísérlet kudarccal járt. Utalt arra, hogy az 1998ban hatalomra jutott Fideszkormány az RMDSZ belső ellenzékéhez tartozó személyekkel együtt nemzetközi szintre e melte a kérdést. Ezután ért el áttörést az RMDSZ a magyar nyelv csángóföldi iskolai oktatása terén, felhasználva a román szociáldemokrata párthoz fűződő kapcsolatait - fűzte hozzá. Az RMDSZ tehát nem vállalt kezdeményező szerepet
