Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-07
29 Az egyik legfontosabb elvárás, hogy az egyetem igyekezzen minél több pénzt szerezni nem magyar kö ltségvetési forrásból – például az erdélyi önkormányzatoktól, vállalkozásoktól, pályázatok segítségével. Vagy akár a tandíjak emelésével. "Másik nehezen elfogadható ellentmondás, hogy a szerződéseknél folyamatos ütközés van a bérek miatt. Romániában növe kedtek a bérek, tisztában vagyunk vele, követnünk kell őket, ezt is elfogadjuk. De miközben ezt halljuk az egyik oldalon, a másikon azt mondják, hogy a tandíjakat nem lehet emelni, mert Romániában annyira rosszak a bérviszonyok, olyan keveset keresnek az emberek és oly szegények a családok, hogy piaci tandíjakat nem kérhetnek. Egyik legutóbbi kuratóriumon is bekerültek a műszaki képzések, megindokolták, hogy el kell indítanunk, mert nagy igény van rá, nagyon könnyen el fognak tudni helyezkedni a végzősö k, de mindössze 200 eurós évi tandíjat kérnek, ami ma már Romániában is nevetséges" – ecseteli a nehézségeket Zilahi László, aki a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében maga is tagja a Sapientiát fenntartó alapítvány kuratóriumának. Rendkívül változó, h ogy a Partiumi Keresztény Egyetemmel együtt négy helyszínen, Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő egyetem melyik karán milyen mértékben sikerült plusz pénzeket szerezni. "A műszaki karokon például jó eredményeket értek el , vannak tehetséges emberek és jó folyamatok is. Kiváló az együttműködésük a budapesti Műegyetemmel, ők például tudtak bevonzani kutatási pénzeket, japánokkal működnek együtt, egymillió eurós összeget sikerült bevonniuk" – ismeri el Zilahi. A gazdálkodás szempontjából a legfontosabb változás az lesz, hogy a magyar költségvetés a 2008 – 2009es tanévtől "fejkvótát" fog alkalmazni a Sapientián is, azaz áttér az oktatási folyamat normatív finanszírozására. "Már az elején leszögeztük: kiszámítjuk közösen, hog y a különböző képzési területeken milyen fajlagos költségek vannak, figyelembe véve a romániai normatívákat is, és pontosan tudjuk, hogy a különböző képzési ágazatokban, szakterületeken mennyi a fejkvóta. S ha az adott tanévben megfinanszírozódik bizonyos számú mérnök vagy bölcsész képzése, az egyetem azt a pénzt, az utolsó fillérig, kiszámítható módon megkapja. Ám ha efölött vannak szándékok, például indológiát akarnak indítani, mert mérhetetlen érdeklődés van iránta, akkor azt csakis tandíjas képzésben lehet megoldani, akárcsak Magyarországon. Vagy ha kommunikáció szakos képzést akarnak indítani, azt hiszem arra is lehet tandíjas formában találni hallgatókat" – magyarázza a változásokat Gémesi. Mi ezen a téren a cél? "2007 és 2011 között évente 5 szá zalékkal emelkedik majd a saját bevétel aránya. Ez a legelején összesen öt százalék volt, de az a cél, hogy ez a hányad 2011re érje el a működési kiadások 25 százalékát. Ez nem lehetetlen, és nem jelenti azt, hogy a működtetésbeli szerepvállalását Magyaro rszág meg akarja szüntetni. De az sem tartható helyzet, hogy 95 százalékban csak a magyar költségvetés ad ebbe pénzt, senki más nem, és ugyanez a magyar fél viseli a politikai következményeit az ottani esetleges hibás döntéseknek, illetve a különböző meg alapozottságú kritikáknak. Ez elég lehetetlen helyzet. Főleg, ha összevetjük a Sapientia helyzetét romániai vagy akár magyarországi felsőoktatási intézményekével, látjuk, hogy más esetekben messze nem ilyen aránytalan a finanszírozás" – mondja Gémesi Fer enc.
