Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-07
30 Szempont, hogy a Sapientia kapcsán "az elmúlt években a figyelem döntően mindig a pénzre irányult. Valóban, sok sajátos dolog is kiderült, nem csak az, hogy ez a rendszer forrás szempontból mennyire nincs alátámasztva, hogy mekkora ingatlanbérletekk el működik, hogy ki mekkora jövedelmeket szerez benne. Erről szóltak a hírek is. Az oktatás minőségéről sokkal kevesebb volt a vita, egykét kritikus példától eltekintve. Amikor arról volt szó, hogy létező, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmén y keretében már meglévő szakokat indítottak, s még a laikus számára is felvetődött, hogy vajon miért kell egy helyen versengni, amikor tudjuk, hogy a másik intézménynek éppen jobb adottságai vannak. De az, hogy mennyit ér a diploma, s a szakmaiság mennyire jó, arról ma is keveset hallunk" – mondja Gémesi. A szakmai átvilágítást a hivatalos állami akkreditáció folyamata fogja helyettesíteni – fejti ki az államtitkár, aki bízik abban, hogy a romániai felsőoktatási minőségbiztosítással foglalkozó országos hatóság (ARACIS) szakértői korrekt szakmai döntést fognak hozni az EMTÉn működő szakokról. De minthogy nem lehet mérget venni arra, hogy a hatóságot nem befolyásoljáke politikai szempontok, nem árt óvatosnak lenni: "A szabályok is szigorúak, s az első visszajelzések azt mutatják, hogy elég komolyan megnézték és adatolták a dolgokat, és hatalmas dokumentációkat kértek be. Tehát egy dolog a folyamat, amely felméri a szakmai lehetőséget, és másik dolog a döntés maga. Éppen ezért is, a legmagasabbra kell he lyeznünk a mércét" – fogalmaz Gémesi. Hogy reagálnak a kritikára az érintettek, a Sapientia vezetői? "Sok olyan dolog van, amit másképp látnak Magyarországon, és másképp itt, Erdélyben. Próbáljuk a szempontokat közelíteni, és az építő kritikától nem zár kózunk el" – válaszol a Szabadság kérdéseire Kató Béla, a a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki egyben az Erdélyi Református Egyházkerület püslökhelyettese is. Az elért eredmények közül Kató a következőket emeli ki: "Három karnak az akkreditá lása már megtörtént, másik háromé pedig folyamatban van, remélhetőleg 2009ig ez is meglesz." A kuratóriumi elnök elmondása szerint nem fedezi az egyetem működési költségeit a magyar költségvetési támogatás: "idén például mintegy 400 millió forint hiányzik , ezt pályázatokból kell fedezni". Mivel az akkreditáció egyik feltétele, hogy az egyetem a forrásai egynegyedét fejlesztésre fordítja, "A fejlesztéshez szükséges pénzalapokkal kapcsolatban a különböző helyszínek és szereplők közös stratégiában egyeztek meg: az eddig megszerzett telek- és ingatlanvagyon egy részének az értékesítéséből teremtjük elő az összegeket, ezek közös alapot képeznek a különböző helyszínek számára a fejlesztéshez" – mondja Kató Béla. >> Nem zárkózunk el az építő kritikától A teljes Kató Bélainterjú >> Szavaiból tehát az derül ki, elvileg egyetértés van a budapesti illetékesek és a kolozsvári egyetemvezetők között ab ban, hogy nem szabad "rajta ülni" a hasznosítható ingatlanvagyonon. A kuratórium elnöke visszautasítja az ingatlanspekulációval kapcsolatos vádakat. Egyszerűen a felpörgő romániai konjunktúra miatt érnek annyit most a Sapientia birtokában levő telkek: " Székelyudvarhelyen vagy Kolozsváron ezelőtt öthat évvel egy hektár földet meg lehetett vásárolni kétezer euróért. Nem mi vagyunk ügyesek azért, mert ma ez a százszorosát éri. Egy gazdasági közegben élünk, és nem azért vásároltuk akkor a telkeket, mert biz akodtunk, hogy egyszer majd fel fog menni az ára, hanem mert nagyon olcsók voltak. Arról volt szó, hogy Kolozsváron például campus, könyvtár épül. Időközben a tervekről le kellett mondani, kisebb területen, szerényebb elképzelések szerint kell építeni. M a ezeknek a telkeknek az értékesítésével fejleszthetjük
