Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
34 Ugyanakkor ez a törvény nem azok közé tartozik, amelyeknek komoly pénzügyi vonzatai lennének, vagy az emberek zsebébe akarna nyúlni, tehát elméletileg a kormányzati időszak vége felé is el lehetne fogadtatni. Ha az én érveim nem tűnnek ésszerűnek, akkor érthetetlen számomra, hogy a miniszter miért nem megy bele abba, hogy halassza el egy évvel a törvény hatályba lépésének időpontját – és tegyük hozzá, még úgy is gyo rs tempóban készülne a reform. Csehországban azért bukott meg a közoktatás reformja, mert túl gyorsan akarták megvalósítani – a csehországi pedagógusokat nem volt, aki felkészítse a saját iskolai programok megalkotására. Nem olyan egyszerű dolog ilyet írni , a pedagógusok nem tanulták, senkit sem készítettek fel ilyesmire. Az egyik legnagyobb gond a káosz, amely a reformot övezi: itt nincs párbeszéd, nincs szakmai vita. Pár hónappal ezelőtt a miniszter még azt mondta, a szlovák nyelv és a történelem lesznek a húzótantárgyak, húsvét előtt ezt megváltoztatta, most pedig a matematikával vannak gondok. Kérdezem én: tudja valaki ebben az országban, hogy mit akar az állam a tartalommal kapcsolatban? Egy iskolai reform filozófiájának az állami kerettanterv kötelez ő óraszámainak csökkentéséről kellene szólnia. Az világos, hogy nem lehet úgy reformot csinálni, hogy nem nyúlunk hozzá az óraszámokhoz, ezt viszont egy alapos elemzésnek kellett volna megelőznie. Erről sem folyt társadalmi vita. Az egész úgy történik, h ogy összehívják a szakembereket, és természetes, hogy ott szakbarbárként mindenki a saját tantárgyát fogja védeni. Ennek az az eredménye, hogy minden héten más verzióról hallunk, mindenki nyomja a saját tantárgyát. Ha elindul egy ilyen folyamat a tartalmi reformmal kapcsolatban, akkor elkerülhetetlen, hogy az állam kidolgozzon egy kerettantervet, az viszont nem mindegy, hogy ezek kidolgozásánál mennyire központosít a hatalom. Tehát csak vázlatosan kell előkészíteni a kerettantervet? Igen, csak érintőleg esen kellene megfogalmazni. Van egy olyan gyanúm, hogy Mikolaj elhúzza a mézes madzagot, mondván: bevezettük a fogalmakat, meghoztuk a törvényt, itt a reform. Egy ideig fognak róla beszélni, gyorsan összevágják az állami kerettantervet, az iskolák nagy rés ze pedig nem készít saját programot – mivel benne van a törvényben, hogy ha nem hoz létre sajátot, viheti az államit. A pedagógusok kényelmesek, a szocializmusban hozzá voltak szokva, hogy fentről mindent megmondtak nekik, legfeljebb két tantárgyhoz hozzác sapnak egyegy órát, és ezzel hátradőlnek a székben. Ez nem tartalmi reform. Elfogadjáke a törvényt a parlamentben? Egy éve Mikolaj egyik törvénymódosító javaslatát az utolsó pillanatban kezdte fúrni a HZDS. A törvényt szerintem mindenképpen megszavaz za a parlament, az a kérdés, milyen formában. Szerintem sem a HZDSnek, sem a Smernek nem érdeke, hogy jobban nőjön az SNS népszrűsége – mert ebben a tervezetben van egy jó adag „megint jól belerúgtunk a magyarokba“típusú populizmus is. Ide kívánkozik a kérdés, hogy miért nem sikerült az elmúlt választási időszakban az iskolaügy reformját megvalósítani. Jogos a kritika. 2001 decemberében már volt egy olyan tervezet, melyet az MKP is meg tudott volna szavazni, de az akkori SDĽben jelentkező problémák m iatt erre nem került sor. 2002ben Fronc prioritása a felsőoktatás reformja és a közoktatás finanszírozásának megváltoztatása volt. Ezeket gyakorlatilag megtettük, és megint a kormányzati időszak végére maradt a közoktatási reform, amikor már nem volt poli tikai akarat a véghezvitelére. Komolyabban, határozottabban kellett volna a miniszternek hozzáállni a dologhoz. Térjünk át a tervezet magyar vonatkozására. Miben sérti a nemzetiségi jogi status quót? A tervezet magyar vonatkozásait hosszú távon kell vi zsgálni, illetve oda kell figyelni azokra a bekódolt változásokra, amelyek veszélyt jelenthetnek a magyar nyelvű oktatásra a későbbiekben. Soha, egyetlen törvényben nem volt megfogalmazva idáig az, hogy milyen óraszámban kell oktatni a szlovák nyelvet a ma gyar iskolákban. Pontosan ebben van kódolva a veszély, mert a tervezet azt mondja, hogy legalább olyan terjedelemben, mint a magyar nyelvet. Ez ugyanannyi, vagy több szlovák órát jelent. Ha abból indulok ki, hogy a jelenlegi törvény 24 évig volt érvényben, akkor mi nem tudhatjuk, hogy mi vár ránk a következő években. A jövőben akármelyik
