Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
33 Mint mondta, az elvándorlás problémájában legrosszabb az eset az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos , lekötött állásuk van. Az MKPs volt oktatási miniszter szerint az SNSes Ján Mikolaj által előterjesztett oktatási reform káoszhoz vezetne, és a nemzetiségi jogi status quót is sérti − Szigeti: én a nagygyűlések híve vagyok Új Szó 2008.04.02. Az MK P a kezdetektől kritizálta a közoktatási törvény tervezetét. Önök szerint melyek a jogszabály legkirívóbb hibái? Ez egy szükséges, de nagyon rosszul előkészített törvénytervezet. Gyakorlatilag egy kicsit elámítja az embereket azzal, hogy tartalmaz olyan megfogalmazásokat, melyekre szükség van Szlovákiában a közoktatás keretében, viszont nem viszi végig a dolgokat. Olyan megfogalmazásokat lebegtet, amelyek nagyon időszerűek – tartalmi reform, az iskola pedagógiai programja, az idegen nyelv oktatásának erős ítése, a tanulói létszám csökkentése – , azonban a közoktatás reformjának elindítása szempontjából maga a törvény csak egy szükséges, de nem elégséges része a reformnak. Nekem és a szakmának is kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy mennyire őszintén gond olja, és mennyire következetesen fogja megvalósítani a tartalmi reformot, amire mindenki vár. Annak ellenére, hogy az új törvény a tartalmi reform elindításáról szól, meghatároz bizonyos szükséges fogalmakat, a végén – attól tartok – el fog az egész kallód ni. Tehát a tervezet önmagában a priori nem olyan rossz, csak félő, hogy nem lesz megfelelő folytatása? Ez egy rosszul előkészített törvény, amelyben vannak jó megfogalmazások is. Benne vannak azok a fogalmak, kódolva vannak azok a szükséges lépések, m elyeket meg kellene tennie a minisztériumnak, de kérdéses, hogy megteszie. Azok a megfogalmazások, melyek a tartalommal függnek össze, rossz irányba indulnak el, központosítják a hatalmat. A minisztérium háttérintézményeinek kezébe adják a tartalmi reform elindítását, és az állami programok elkészítését. Vagyis csalóka a minisztérium tervezete: első ránézésre jónak tűnik, ám valójában csak formai változásokat tartalmaz? Így van, gyakorlatilag kísérlet a tanulókon. Nem garantál semmit, sem a pedagógus, sem a szülő számára. Nem erősíti az iskola szabadságát, autonómiáját. A törvényről talán nem mondható el, hogy túl gyorsan készült volna, viszont nincsenek előkészítve azok a végrehajtó rendeletek, amelyek a tartalom reformjával függenek össze, nincsenek e lőkészítve a minisztériumi rendeletek – holott a törvény hatályon kívül helyez 39 korábbi rendeletet. Ezeknek párhuzamosan kellett volna elkészülniük? Igen. Csak akkor lett volna szabad behozni ezt a tervezetet a parlamentbe, amikor már világosan látju k az egész folyamatot, azt, hogy konkrétan hogyan fog kinézni az állami képzési program, milyen lehetőségei lesznek az iskoláknak, ki fogja felkészíteni az intézményeket arra, hogy hogyan kell megírniuk egy iskolai programot, készen kellene már lenniük az új tankönyveknek is. Ebben a tervezetben van ugyan néhány soros utalás arra, hogy emeli majd az állami költségvetés támogatását, ám ebben az évben 53, a következő két évben pedig csak 44 millió koronát irányoz elő az új tankönyvek megírására, kiadására, am iből szerintem még az elsős tankönyveket sem lehet kiadni. Ha ön szerint ennyire kaotikus a reform előkészítése, miért siet vele Ján Mikolaj oktatási miniszter annyira, hiszen 2010ig még kormányon lesznek? Egyértelmű, hogy miért siet Mikolaj és az SNS : prezentálni akarják, hogy példásan teljesítik a kormányprogramot. Emellett még mindig megvan a veszély, hogy nem lép életbe szeptembertől a törvény, és akkor már a kormány harmadik évében kellene elfogadni. Mint tudjuk, a kormányzás vége felé nehezebben „mennek át“ az újítások. Ennek a törvénynek egyfajta politikaiideológiai küldetése van.
