Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
32 vállalva, megjelent a vajdasági magyar politikai elit idő sebb és a fiatal nemzedéke. Harmadszor, miközben mi a Vajdaságban a kisebbségi többpártrendszer körülményei között autonómiamodellt hoztunk létre, ott volt velünk Tőkés László, az erdélyi demokratikus többpártrendszer egyik inspirálója, valamint Becsey Zso lt európai parlamenti képviselő is, aki sokszor kiállt már a vajdasági magyarok érdekeinek védelmében. De, a derűs együttlét nem akadályozott bennünket abban, hogy fontos kérdésekben kinyilvánítsuk hasonló nézeteinket. Egyik ilyen kérdés a magukat demokra tikusnak nevező pártok iránti viszony. Szerintem, de ezt mások is így gondolják, a DP és valamennyire a Liga aspirál magyar szavazatokra. Azt nem kell bizonygatnunk, hogy a magyarok mindig Európára szavaztak. Tetszenének már egyszer a szerb urak eldönteni, akarnak Európába menni vagy sem? Egyelőre egymást eszik, s a magyar szavazatokat akarják besöpörni, csupán üres ígéretekre alapozva. Én optimista vagyok. Nem buták a vajdasági magyarok! Világosan látják, hogy a szerbek maguktól autonómiát nem adnak. Ahho z viszont, hogy autonómiakövetelésünkkel kilépjünk a nemzetközi színtérre, politikai támogatottságot kell felmutatnunk. Remélem, hogy erről így gondolkodik a magyar szavazók nagy többsége is. Ha azt mondom „vajdasági magyar szavazó”, mi jut eszébe? Ön sz erint mi ma a legfontosabb egy Szerbiában élő magyarnak? - Hogy mi a legfontosabb a Szerbiában élő magyarnak? Azok a magyarok, szerbek, akik itt a Vajdaságban, de Budapesten és Belgrádban is ellenzik az autonómiát, azt sulykolják, hogy a jó munkahely a fo ntos, és egyáltalán az anyagilag rendezett, jó élet. Sőt, olyanok is vannak, akik azt mondják, hogy autonómia máris van. Ez butaság. Persze, hogy fontos az anyagi jólét. De látnunk kell, hogy ezt a célt eddig csupán a „tíz gazdag magyar” valósította meg. A többiek pedig, autonómia nélkül, egyre mélyebb egzisztenciális válságba süllyednek. Meggyőződésem, hogy ezt a vajdasági magyar szavazók óriási többsége is így gondolja, s május 11én a Magyar Koalícióra adja szavazatait. viss za VÍGI Zoltán Elavult oktatáspolitika? ÚMSZ Darvas Beáta | 20080403 01:31:43 Marosvásárhely kéne, hogy legyen az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központ, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztalbeszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpátmedencei oktatáspolitika nem egyközpo ntú kéne legyen, hanem többközpontú, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem volt rektora szerint megszoktuk, hogy jó kapni, miközben meg kéne már tanulni halat fogni. De ki határozza meg az erdélyi magyarság stratégiai problémáit? Válaszában az államtitkár úgy fogalmazott, nincs határon belüli és határon túli stratégia az oktatás területén. Ugyanazon problémákkal és gondokkal küzd egy erdélyi magyar iskola, mint egy m agyarországi, csakhogy ez utóbbi különlegessége, hogy szembenéz azzal a kihívással, hogy nem a többségi államnyelven, nem a többségi állami kultúrában műveli. A versenyképesség érdekében a román szakirodalmi nyelv ismeretét a stratégiai kérdések közé kell sorolnunk, hiszen a magyar diákok esetében nagyon szegényes a román nyelvtudás, pedig ők sem tudnak mind a Székelyföldön elhelyezkedni – mondta Szilágyi Pál. Hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát is, ha több lehetőséget kívánunk magunknak az Európai Unióban, valamint az informatikai fejlesztés fontosságát a stratégiakidolgozásban. Végső tételek között a professzor a magyarországi vendégek jelenlétében rákérdezett, kinek is képezik ki most az erdélyi oktatási intézmények a diákokat. „Közös célunk kellene legyen, hogy Erdély számára képezzünk szakembereket, és hogy minél kevesebben menjenek külföldre, vándoroljanak ki, de ehhez olyan lehetőségeket kell teremtenünk Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, és a többi erdélyi város ban, hogy érdemes legyen ott maradni és még oda visszajönni is” – összegezte Szilágyi.
