Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
31 13 órakor adjá k át az összegyűjtött aláírásokat, a köztársasági listára pedig a jövő hét folyamán. Pásztor ugyanakkor közölte a jelenlévő újságírókkal, hogy pénteken lesz a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatóbizottságának az ülése, s egyben reményét fejezte ki, hogy ezen a találkozón pozitív döntés születik azon nagyberuházások sorsát illetőleg, amelyeket a VMSZ fontosnak tart. Elmondta, hogy mintegy 161 projektumról van szó, amelyek összértéke 2,8 milliárd dinár. Pásztort követően Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke bemutatta dr. Farkas Emilt, a Magyar Koalíció zentai jelöltjét a tartományi választásokon. Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke ezt követően hangsúlyozta, hogy valamennyien szeretnék, hogy a vajdasági magyarság életminősége javulna, egyben hozzáfűzte, hogy az a politizálás, amely nem ezzel törődik, felesleges politizálás. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az életminőségjavuláson túl nagyon fontos az is, hogy minél jobban otthon érezzük magunkat saját sz ülőföldünkön. Ebben pedig Tari szerint az egyetlen járható út a Magyar Koalíció, vagyis az összefogás, amelyet a vajdasági magyar polgárok is méltányolni fognak. Pásztor István és a Magyar Koalíció küldöttsége a zentai látogatást követően a csókai Móra Fe renc Művelődési Egyesületbe látogatott el. vissza „Nem buták a vajdasági magyarok!” − Ágoston András: Tetszenének már egyszer a szerb urak eldönteni, akarnak Európába menni vagy sem? Magyar Szó 2008.04.03. Hétfőn volt a történelmi VMDK megalakulásának 18. évfordulója. Az 1994es pártszakadás után most a Magyar Koalíció létrejötte az első olyan esemény, amellyel a vajdasági magyarság újra egy egységes politikai képviseletet kapott. Az azóta eltelt időről, a megvalósított, és nem megvalósított célokról elektronikus formában kérdeztük Ágoston Andrást, a VMDK egyik alapítóját, a VMDP elnökét. Miben változott a 18 évvel ezelőtt kitűzött cél a maitól, és miben változtak a pártszakadást követően alapított pártok vezetői, hogy újr a közös nevezőre jutottak? Az akkor kitűzött célokból mit sikerült megvalósítaniuk a magyar pártoknak külön külön, és mire van ma lehetőség? - A történelmi VMDK 1990. március 31én alakult meg Doroszlón. Az VMDK első dokumentumát azonban a tizenegy tagú k ezdeményező bizottság nevében még 1989. december 18án átadtam az akkor még létező, de már halódó Szocialista Szövetség tartományi választmányának. Ebben a többi között az állt, hogy a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége szerint a vajdasági magyarok soraiban „mind gyorsabb az asszimiláció”. S ez a folyamat lelassítása céljából „külön védőintézkedéseket követel”. Továbbá, hogy sem a Kommunista Szövetségben, sem a másik politikai szervezetben, a Szocialista Szövetségben nincs „lehetőség szabad, érvekkel alátámasztott vitára”. Ugyanakkor jeleztük, s ez volt benne a napi politikának megfelelő taktika, hogy a VMDK a munkáját a Szocialista Szövetség tanácskozásain és a szakosztályok összejövetelein fejti majd ki. Miután a letűnő hatalom minden rendű és rang ú képviselője, magyar és nem magyar már az első ilyen összejövetelen frontális támadást indított ellenünk, felhagytunk a szőrmentén való politizálással és nyíltan vállaltuk a máig érvényes politikai stratégiát: küzdünk a vajdasági magyarság politikai szubj ektivitásáért és kollektív jogaiért. A történelmi VMDK megalakulásakor elmondott bevezetőmben hangsúlyoztam: „Politikai szervezetünk megalakításával nemcsak azt akarjuk bizonyítani, hogy az Európa e részében végbement változásokat immáron nem lehet vissza fordítani, hanem azt is, hogy demokratikusan, alulról szerveződve képesek vagyunk feltárni, kifejezni és képviselni közösségi érdekeinket”. Ez a politikai attitűd nem változott sem a történelmi VMDKban, sem annak eszmei örökösében a Vajdasági Magyar Demok rata Pártban. Sajnos a cél is megmaradt, mert a hosszú küzdelem nem vezetett tényleges változásokhoz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél rossz. Inkább arról van szó, hogy az akkor elindult folyamatot a polgárháborúk sora zavarta meg. Talán most már lá tszik az alagút vége. Lassan Európában is megérik a felismerés, hogy a kisebbségi autonómia a demokráciának nem ellensége, hanem támasza. A VMDP hétvégén, Topolyán megtartott konvencióján az MK legnagyobb ellenfeleinek azokat a szerb pártokat nevezte meg, akik magyar szavazatokra „ácsingóznak”. Itt elsősorban a Demokrata Pártra, a G17 Pluszra és a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára gondolt. Ezek a pártok képezik Szerbiában az „európai vonalat”. Jelenleg vane a vajdasági magyarság politikai képviselőinek te rmészetes szövetségese? - A VMDP topolyai választási konvenciója szép napja volt a VMDP tagoknak és általában a politizáló magyaroknak. Három okunk is van arra, hogy ezt a napot megtartsuk a személyes emlékeink között. A vajdasági magyarság tizennégy év u tán ismét olyan választásokra készül, amikor egy névre, egy koalícióra szavazhat, s újra a közösen elfogadott autonómiamodell a tét. A második, hogy először ott, a VMDP konvencióján, közös feladatot
