Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-30
13 Aláírták az EU és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodást Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Luxembourg, 2008. április 29., kedd (MTI) - Az Európai Unió és Szerbia kedden Luxembourgban aláírta a majdani EUtagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást (SAA), amel y azonban csak azután léphet hatályba, hogy Belgrád teljes mértékben együttműködik a délszláv háború bűncselekmények ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel. Az unió részéről Dimitrij Rupel, az unió soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia külügymi nisztere és Olli Rehn bővítési biztos, Szerbia nevében pedig Bozidar Djelic miniszterelnökhelyettes írta alá a megállapodást, az eseményre gyorsan Luxembourgba repült Boris Tadic szerb államfővel együtt. Az aláírás azután vált lehetségessé, hogy az un iós külügyminiszterek luxembourgi ülésén Hollandia és Belgium feladta eddigi ellenkezését, amit e két ország a Hágával való nem kielégítő szerb együttműködéssel indokolt. A 27ek abban állapodtak meg, hogy a megállapodást most aláírják ugyan, de addig nem ratifikálják - és így értelemszerűen addig az nem is lép hatályba , amíg Szerbia nem működik együtt kielégítő módon a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel. Az EU már korábban parafálta a Szerbiával kidolgozott SAA sz övegét. Hollandia és - valamivel kevésbé vehemensen Belgium - azonban eddig megakadályozta az aláírást, mert nem tartották kielégítőnek a Hágával való szerb együttműködést. Legtöbbször azt tették szóvá konkrétan, hogy a szerbek még mindig nem juttatták el Hágába Ratko Mladic tábornokot, akit az egyik legvéreskezűbb háborús bűnösnek tartanak a nemzetközi törvényszék ügyészei. Szerbiában azonban május 11én parlamenti választásokat tartanak, és az előrejelzések szerint rosszul áll az Európabarát pártok s zénája, a nacionalista erők állnak nyerésre. Az unió az SAA aláírásával most segíteni szeretné a szerbiai nyugatbarát erőket, bár egyelőre nem tudni, hogy az aláírás miként befolyásolja majd ez utóbbiak választási esélyeit. Vuk Jeremic szerb külügyminiszte r mindenesetre többször kérte az uniót a megállapodás aláírására. Miután Koszovó februárban kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, az EU pedig ezt tudomásul véve rendőriigazságügyi misszió Koszovóba küldéséről döntött, sok szerb elutasítja, hogy Belgrád közeledjen ahhoz az unióhoz, amely segédkezet nyújtott Koszovó elszakadásához. Azt, hogy Szerbia Hágával való együttműködését mikor lehet teljes körűnek tekinteni, az EUországok kormányait képviselő Tanács fogja megállapítani. Ez lényeges változás a korábbiakhoz képest, amikor is Carla Del Ponténak, a hágai törvényszék korábbi főügyészének az értékeléséhez igazodott az unió. Az uniós külügyminiszterek közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a megállapodás aláírása fontos lépés Szerbiának az EU felé vezető útján. "A szerb népnek azt üzenjük: egységesek vagyunk, soha nem lesztek egyedül az Európához vezető úton, így hát maradjatok rajta" - mondta az aláírás utáni sajtóértekezleten Olli Rehn. Mind Rehn, mind Tadic azt hangsúlyozta, ho gy a most aláírt megállapodásnak semmi köze a koszovói kérdéshez. Tadic szerint ez semmit nem változtat Belgrád azon eltökéltségén, hogy küzdjön Szerbia területi integritásáért, Rehn pedig azt emelte ki, hogy a megállapodás egyik pontja világosan kimondja, hogy a dokumentum nem vonatkozik Koszovóra. Tadic arról is beszélt, hogy Szerbia ez év végére hivatalos EUt agjelöltté szeretne válni. Rehn ehhez magyarázatként hozzáfűzte: ennek lehetősége attól függ, miként hajtják végre a most aláírt stabilizációs és társulási megállapodást. vissza Az EUs stabilizációs szerződés valószínűleg árt a demokratáknak - HÁTTÉR Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2008. április 29., kedd (MTI) - Az Európai Unió azzal, hogy kedden megkötötte Boris Tadic szerb államfővel az uniós tagság belépőjének tartott társulási és stabilizációs s zerződést, segíteni akarta a demokratikusnak tartott szerbiai erőket, de megfigyelők szerint nagy valószínűséggel inkább ártott nekik, növelte az esélyét annak, hogy elbukják a májusi parlamenti választást. Szerbiában a kormányválság egyik kirobbantója volt, s a választási kampány központi kérdésévé vált az, hogy miként viszonyuljon az ország az EUhoz, amelynek meghatározó államai ösztönzői voltak Koszovó függetlenné válásának, tehát Szerbia szuverenitása, területi integritása megsértésének, s amelynek legtöbb tagországa már el is ismerte az új államot. Ezért a szerb közvélemény döntő többsége alapvetően EUellenessé vált. Egy pár hete készült felmérés szerint a szerb állampolgárok 71,3 százaléka mondana nemet egy olyan uniós tagságra, amelynek felt étele Koszovó függetlenségének elfogadása.
