Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-30
14 Koszovó, s vele szoros összefüggésben az EUhoz való közeledés kérdése annyira központi kérdés ma Szerbiában, hogy egyetlen kicsit is jelentős párt sem tudja megkerülni. A parlamenti küszöb környékén járó lib erálisok nyugodtan mondhatják, hogy a szerbek felejtsék el volt tartományukat, és tekintetüket szögezzék szilárdan Brüsszelre, az ő szavazatarányukon ez nem sokat változtat, ám a Boris Tadic vezette Demokrata Párt, amelyet külföldön a legszámottevőbb európ ai irányultságú erőként emlegetnek, nem teheti ezt. Mivel meghatározó, sőt az országot vezető politikai erő akar maradni, meg kell próbálnia elhitetni a szerb szavazókkal, hogy végrehajtja a lehetetlent: beviszi az országot az EUba, s közben Szerbia r észeként megtartja Koszovót - amely az EU és az Egyesült Államok hathatós támogatásával szakadt el tőle. Tadicnak és táborának a helyzetét az is nehezíti, hogy a nyolc éve elvben a demokrácia útján elindult Szerbia választói nem sok, az EUtól kapott g esztust, segítséget tudnak felsorolni. Miközben általuk tömeggyilkosnak tartott embereket ment fel a hágai Nemzetközi Törvényszék, évek óta azt hallják, hogy csak akkor kerülhetnek közelebb Európához, ha kiadják a rajtuk követelt háborús bűnösöket, akikről senki sem tudja pontosan, hol bujkálnak. A kedden aláírt megállapodás ügye is már túl hosszú ideje húzódik: 2005 októberében kezdtek el tárgyalni róla, s a megbeszélésekbe közbeiktatott hosszú kihagyások után a múlt év novemberére elkészült, Brüsszelb en parafálták. Ezekre a körülményekre való tekintettel tanácsolta azt alig egy hete a kormányoktól független, volt diplomatákból és politikusokból alakult, a világ véres konfliktusainak megelőzésében segíteni akaró, brüsszeli központú Nemzetközi Válság csoport az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak, hogy tartózkodjanak a szerintük demokratikus szerb erők nyílt támogatásától, mivel azzal csak ártanak nekik, s tovább csökkentik amúgy sem túl nagy esélyeiket a parlamenti választás előtt. Az egyeb ek mellett Chris Patten volt külügyi EUbiztos, Thomas R. Pickering egykori amerikai ENSZnagykövet és Gareth Evans volt ausztrál külügyminiszter által fémjelzett tekintélyes testület tanácsát az EU nem fogadta meg: inkább tett egy őt semmire sem kötelező , általa helyesnek vélt gesztust, amit a szerbiai politikusok egy része elfogadott. Eközben Belgrádban arról is heves vita zajlik, hogy ki, s milyen felhatalmazás alapján írhatja, írhatta alá a szerződést, amely önmagában semmit sem jelent ugyan, de a hátralévő nem egészen két hétre végleg hozzáköti a választási kampányt Koszovó, s ennek kapcsán az EUhoz fűződő viszony kérdéséhez. És ez a dolgok pillanatnyi állása szerint azoknak árt, akiknek az EU használni akart. Ők csak egy Brüsszelt semmire sem kötelező gesztust tudnak majd felmutatni, míg ellenfeleik még erősebben harsoghatják, hogy elárulták országukat, megsértették annak alkotmányát, törvényeit. vissza EUkülügyminiszterek luxembourgi értekezlete - ÖSSZEFOGLAL Ó Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Luxembourg, 2008. április 29., kedd (MTI) - Az Európai Unió kedden Luxembourgban aláírta Szerbiával a majdani EUtagság előfeltételének számító stabilizációs és társulási megállapodást (SAA), kinyilvánította készségét ugyanilyen megállapodás BoszniaHercegovinával való aláírására, ugyanakkor azonban egyelőre nem tudott saját körben megállapodásra jutni az oroszokkal való stratégiai partnerségi tárgyalások ügyében. A szerb SAA csak azután léphet hatályba, h ogy Belgrád teljes mértékben együttműködik a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel. Az unió részéről Dimitrij Rupel, az unió soros elnöki tisztét ellátó Szlovénia külügyminisztere és Olli Rehn bővítési biztos, Szerbia nevében pedig Bozidar Djelic miniszterelnökhelyettes írta alá a megállapodást, az eseményre gyorsan Luxembourgba repült Boris Tadic szerb államfő jelenlétében. Azt, hogy Szerbia Hágával való együttműködését mikor lehet teljes körűnek tekinteni , az EUországok kormányait képviselő Európai Tanács fogja megállapítani. Az unió konkrétan többnyire azt hiányolja, hogy a szerbek még nem juttatták el Hágába Ratko Mladic egykori tábornokot, akit súlyos háborús bűncselekményekkel vádolnak. Az aláírást kö vető sajtóértekezleten azonban Rupel nem volt hajlandó konkrét pontokba foglalni, mit értenek teljes körű együttműködés alatt. Az uniós külügyminiszterek közleményükben úgy fogalmaztak, hogy a megállapodás aláírása fontos lépés Szerbiának az EU felé v ezető útján. Tadic a sajtóértekezleten arról beszélt, hogy Szerbia ez év végére hivatalos EUtagjelöltté kíván válni. Rehn ehhez magyarázatként hozzáfűzte: ennek lehetősége attól függ, miként hajtják végre a most aláírt stabilizációs és társulási megállapo dást. A 27ek külügyminiszterei készségüket nyilvánították arra, hogy BoszniaHercegovinával is aláírják a stabilizációs és társulási megállapodást. A miniszterek üdvözölték, hogy BoszniaHercegovinában - két fontos törvény elfogadásával - megvalósult a rendőrségi reform első szakasza, ami az EU részéről alapfeltétel volt az
