Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
15 - Koszovó független és szuverén állam, ahogy Szerbia is. A koszovói szerbek a mi állampolgáraink. Belgrádnak el kéne határolnia magát az erőszak szításától É szakMitrovicában. - Beszélt a Szerbiával történő megbékülésről. - Ahhoz meg kell várnunk a szerb választások eredményét. Tudjuk, Belgrádban arról beszélnek, hogy május 11ig felhasználják Koszovót a kampányban, de utána elkezdik megbeszélni Koszovó el ismerésének lehetőségét, hiszen ez a feltétele az EU- és a NATOtagságuknak. Készen állok, hogy Szerbiával együtt dolgozzak országaink jobb jövőéért. - Nem kezdhetné a megbékélést egy bocsánatkéréssel az albánok által szerbek ellen elkövetett bűnökért? - A világon mindenki tudja, ki követett el népirtást Koszovóban. - Mit gondol Ramush Haradinaj egykori UCKparancsnok, korábbi kormányfő hágai felmentéséről? - Egyetlen exUCK harcos sem követett el bűnöket. Nagyon jó, hogy visszatért. vissza Provokáció a Vereckeihágón – Az ukrán nacionalisták ellenemlékműve árnyékot vet a magyar avatóra Magyar Nemzet 2008.04.16. Mizsei Bernadett Az ukrán hatóságok egyszerre akarják felavatni a Vereckeihágón a honfoglalás emlékjel ét és a mellette épülő másik emlékművet, amellyel az 1939ben, állítólag magyar katonák által kivégzett hatszáz ukrán partizán előtt tisztelegnek. Igaz, a történészek szerint semmi nem bizonyítja, hogy magyarok követték volna el a háborús mészárlást, sőt a holttesteket sem találták meg eddig. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke provokációnak tartja az ukrán tervet, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint immár semmi esély nincs arra, hogy a magyar és az ukrán államfő másfél évtizedes vita után együtt avassa fel a honfoglalás emlékművét. Gémesi Ferenc szakállamtitkár viszont biztos abban, hogy hamarosan átadják az obeliszket. A történelem folyamán talán egyetlen emlékműnek sem volt olyan mostoha sorsa , mint annak, amelyet a Vereckeihágón ava ttak fel azért, hogy jel legyen az utódoknak: Árpád fejedelem és serege itt lépett be az új hazába. A krónikák szerint 1896. július 20án avatták fel a honfoglalás előtt tisztelgő emlékoszlopot. A gránitobeliszket azonban a trianoni döntés után lerombolta a területet megszálló csehszlovák hatalom. 1939ben, a második bécsi döntés után, amikor Kárpátalját visszakapta Magyarország, az emlékoszlop visszakerülhetett a helyére. Később, az 1940es évek második felében a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az ötvenes évek közepén – máig ismeretlenek – végleg lerombolták. A millecentenárium évében merült fel annak a gondolata, hogy új emlékművet állítsanak fel a területen. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vállalta a kivitelezést, és a M agyarok Világszövetségének támogatásával megvásárolt egy kétezer négyzetméteres földterületet a hágó mellett. A megvalósítás azonban folyamatos ellenállásba ütközött. Leginkább szélsőséges ukrán nacionalista körök akarták megakadályozni, hogy az emlékmű me gépüljön. Azt sérelmezték, hogy a tetején turulmadarat helyeznének el, holott erről szó sem volt. Végül az emlékmű – amelyet Mari Péter munkácsi szobrászművész tervezett – jelképezve a honfoglaló törzsek számát, egy hét méter magas, piramis alakú, hétszög ű kápolna alakjában épült fel. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke elmondta, azért, hogy kész legyen a mű az eredetileg idén márciusra tervezett avatásra, a tél közepén kezdte el az építkezést a magyar főkonzulátus, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel nem egyeztetve.
