Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
16 Kovács kiemelte: bár az emlékmű ma áll, egy jogi bomba ketyeg alatta, hiszen az ukrán állam megvonta az építési engedélyt. Nem lát esélyt arra sem, hogy a két államfő valaha is együtt avatná fel az emlékművet. – Az ukrán politikai helyzet et és ellenállást ismerve Viktor Juscsenko a választásokig, vagyis 2009 őszéig nem mer efféle lépést tenni – fejtette ki Kovács. Az avatást az ukrán szélsőségesek leginkább azért nem akarják elfogadni, mert – állításuk szerint – a Vereckeihágón több száz olyan galíciai (lengyel állampolgárságú) ukrán gárdistát végeztek ki, akiket az onnan több mint száz kilométerre lévő Husztra bevonuló magyar csapatok fogtak el, és adtak át a lengyel hatóságnak. A nacionalista Ruh kárpátaljai szervezetének lapja, a Karpa tszkij Holosz 1999 decemberében ugyan elismerte, hogy az atrocitásokra nincs bizonyíték, de leírta: „az emlékmű ellen tiltakozók erkölcsi, keresztényi kötelessége, hogy szakértők bevonásával megtalálják, és újratemessék a gárdisták maradványait”. Ugyanezen lap két hónappal később címoldalon számolt be arról, hogy elkezdték a kutatásokat. Azonban az eltelt nyolc év alatt egyetlen csontszilánkot sem találtak. Ungváry Krisztián történész lapunknak elmondta, még a számadatot is valószínűtlennek tartja. Hozzát ette: több kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, például az, hogy ha csak hatszáz főt végeztek ki, mi lett a többi sorsa, vagy hogy egyáltalán hányan voltak a gárdisták, és hová temették a holttesteket. Ennyi ember ugyanis nem tűnhet el nyomtalanul, ha tszáz halott elhantolásához nagy területre van szükség. – Amíg nincs rá bizonyíték, addig nem szabadna az üggyel foglalkozni – vélekedett a történész. Mikola Veges, az egyik legismertebb kárpátaljai történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora a Kárpátalj a hírportálnak adott interjújában elmondta: máig nincs pontos adat arra vonatkozóan, hogy hány tagja volt a Karpatszka Szicsnek, vagy hogy hány gárdistát öltek meg. – Amikor a magyarok kivonultak KárpátUkrajnából, magukkal vittek minden iratot, és azt is sokan feltételezik, hogy valamelyik magyarországi archívum mélyén lapulnak – állítja a történész. De ez is rágalomnak bizonyul, hisz egy általuk felállított testület három tudóst küldött Budapestre, akik több levéltári anyagot elvittek, hogy megvizsgálják, de – akár az ásatások esetében – semmi olyat nem találtak, ami bizonyítékul szolgálhatna ar- ra, hogy a magyaroknak közük volt a kivégzésekhez. Bár bizonyíték a mai napig nincs, a rágalom elégnek mutatkozik ahhoz, hogy megakadályozzák az avatást. Sólyom László köztársasági elnök, miután megtudta, hogy a tiltakozások miatt tavasszal nincs mód az avatásra, későbbre halasztotta március 12 – 14re tervezett ukrajnai hivatalos látogatását. Korábban Viktor Juscsenko államfővel személyesen egyeztette a látogatás teljes programját, beleértve a kárpátaljai emlékműavatást is. Arról, hogy mikor rendezhetik meg az ünnepséget, még nem egyeztek meg pontosan, de hivatalosan nyárra tervezik az újabb találkozót. Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke nem tudott nyilatkozni ar ról, hogy miként fognak reagálni, ha valóban ugyanabban az időpontban akarják megtartani a két eseményt. Szelestey Lajos, a Külügyminisztérium szóvivője nem nyilatkozott, mert úgy véli, ez a Köztársasági Elnöki Hivatalra tartozik. Nem így látja Németh Zso lt, a külügyi bizottság fideszes elnöke, aki szerint a kormány feladata, hogy tájékozódjon az ügyben, és tájékoztassa a lakosságot is. Hozzátette: provokációnak érzi az ugyanarra az időpontra tervezett emlékműavatást, és ha kiderül, hogy valóban ilyen kör ülmények között akarják megtartani az ünnepséget, akkora kormánynak meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az említett földterület megvásárlására a KMKSZ magyarországi támogatásokat kapott, kimondottan azzal a céllal, hogy a vereckei emlékmű megépüljön. – Már akkor sem egy szervezetnek, hanem a magyarságnak szánt emlékmű létrehozataláról volt szó, és nem más a szándék ma sem – nyilatkozta lapunknak Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Hozzáfűzte: amikor tavaly a kormányközi tárgyalások nak köszönhetően reális lehetőség nyílt az emlékmű befejezésére, a KMKSZ írásban előzetesen hozzájárult az emlékmű megvalósításához az adott földterületen. – A szobor felállításához szükséges engedélyeket az ukrán hatóságok kiadták, felépítése az ukrán ál lami és önkormányzati szervek hathatós segítségével történt. A vereckei emlékmű semmiben sem sérti az ukrán törvényeket – hangsúlyozta Gémesi . A szakállamtitkár úgy fogalmazott, a körülmények ellenére bizonyos abban, hogy hamarosan sor kerülhet az emlékmű ünnepélyes átadására is. vissza Beiktatták Comanescut Erdély.ma [ 2008. április 16., 08:00 ] A román diplomácia működőképes, de további erősítést igényel – jelentette be tegnap Lazar Comanescu, a külügyi tárca frissen beiktatott vezetője, a Cotrocenipalotában lezajlott miniszteri eskütételt követően. A miniszter szerint Románia külpolitikáját illetően pozitívumnak számít, hogy ebben a kérdésben egyetértés van a belpolitikai erők között. A változtatásokat illetően a tárcavezető úgy értékelte, a külügyi kapcsolatokon elsősorban
