Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
11 megosztja például az új innovációkat, az új kutatási eredményeket magyar – magyar cégek között, és azt mondja, nézd, ezt mi már kifejlesztettük, ez má r megfelel az új igényeknek, osszuk meg, neked van egy piacod, nekem van egy kifejlesztett termékem, csináljunk közös vállalkozást, és itt a régióban kezdjük el mi terjeszteni, szolgáltatni. Tehát előre kell lépni a modernizációban, mert meggyőződésünk, ho gy amit most meg tudunk tenni a környezetvédelemben, az olyan, mint amit tíz éve kellett volna az informatikában. n Milyen szerepet játszik az informatika, a távközlés a környezettudatosságban? Elsősorban az információtovábbításban van óriási szerepe két oldalról is. A Földnek a világűrből való megfigyelése szolgáltatja ma a környezeti információ legnagyobb részét. n De, mondjuk, a meteorológiában az informatika ugyanolyan fejlett, mint a fegyveriparban? Talán kevesen tudják, az első számítógépes numer ikus időjáráselőrejelzést Neumann János készítette. Mondhatjuk, hogy megvannak a hagyományaink abban, hogy ezeken a modern területeken lépjünk. Az elmúlt évtizedekben azonban Magyarország és a térségbeli többi ország együttesen nem volt ott a fejlődés élv onalában. Most azt mondjuk, hogy van rá esély. Informatikában nem volt, ott a felzárkózás politikája volt a legfontosabb, minél hamarabb felzárkózni a gyorsan fejlődőkhöz. Most azt mondjuk, hogy legalább a környezettudatosságban, az új fenntartható fejlődé shez alkalmazkodó gyártásszolgáltatásfogyasztás struktúrájában próbáljunk lépést tartani a világ élvonalával. Azért, hogy versenyképesek legyünk. Ha jön majd a nagy szankciók, előírások rendszere, amikor kizárják azokat a termékeket, kizárják azokat a sz olgáltatásokat, amelyek nem megújuló energiát használnak, amelyek nem újrahasznosítható anyagokat használnak, amelyek nem energiatakarékos megoldást választanak, és mi nem tudunk olyat gyártani, akkor mi lesz az iparunkkal, mi lesz a szolgáltatásunkkal? Cs ak akkor leszünk versenyképesek, ha idejében kapcsolunk. A szabadkai konferencián ismertetett program, az egész környezeti informatika erről szól, ezt a tudatosságot, ezt a ráébredést kell megteremteni, mert először – higgye el – a fejekben kell ezt elrend ezni, utána menni fog. Menni fog a boltban, menni fog otthon, a szelektív hulladékgyűjtésben. És ebben nagyon nagy szerepük van a gyerekeknek, az iskoláknak, a nevelésnek. Egy negyvenötven éves ember szokásait nagyon nehéz megváltoztatni, egy öttíz éves gyerek ebbe bele tud nőni. Kiskorban kell ezt a környezeti kultúrát, környezeti etikát elsajátítani, amikor bennem van, a véremben van az, hogy nem dobom el a szemetet, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtöm, hogy a polcról azt a terméket választom, amelyik csomagolásán látom, hogy kevesebb környezeti gondot fog okozni. Az informatikai ismereteket is először a gyerekek sajátították el, ők kezdték vinni a szülőket a számítógéphez, ők mutatták meg nekik, hogy működik, ők oldották fel ezt a fajta feszültséget é s távolságtartást. Most ugyanezt éljük meg a környezettudatosságban, ezért indítottuk el az „ökosuli mozgalmat” Magyarországon, és kapcsoljuk be a határon túli területeket, ezért indítottuk be a zöld óvodákat, ahol már olyan módon élnek a mindennapokban, ú gy választanak eszközt, úgy szemetelnek, úgy gondoskodnak a kertről, olyan életformát alakítanak ki, amely már ezt az új időszakot jellemzi. n Egyes meteorológusok szerint a Kárpátmedencében nagyon nehéz előre jelezni az időjárást. Ez a fajta monitorizá lás segít abban, hogy megtudjuk, miért is olyan szeszélyes az éghajlat ezen a vidéken? Részben az előrejelzés pontosságát segíti elő. Ma már a termésbecslés – például hogy milyen termés lesz a kukoricatáblán – az űrből távérzékeléssel, színképelemzéssel m egoldható. Ma már a tőzsdén fontos paraméter, hogy tudják, mi várható a következő hónapban, sőt azt is, hogy milyen betegségekkel fertőzött az a tábla. Ez ma is úgy zajlik a világban, hogy vannak kontrollterületek, ahol a földi méréssel ellenőrzik, amit a fönti adatok alapján kiszámolnak. És kiderül, hogy itt is pontatlanság van, ott is, és ezekkel az adatokkal újrafuttatják a rendszert, megnézik, miért tért el a földi adatmérés, és ezekkel az adatokkal segítik, hogy ez a program még pontosabb legyen. Valób an, időjárási szempontból a Kárpátmedence nagyon nehéz terület. De éppen ezért lenne szükség arra, hogy a földi kontrollal ezeket a méréseket egész pontossá tegyük, és akkor azt tudjuk mondani, hogy ilyen és ilyen korrigációk vannak, ilyen és ilyen eltéré sek, anomáliák, amelyeket be kell építeni a szoftverbe, be kell építeni a számításba, aztán a jövő évben hasonló időszakban már sokkal pontosabb előrejelzést tudjunk adni. Az előrejelzésnek és az időjárás„jóslásnak” az egyik legfontosabb pontosító eszköze i a földfelszíni és a föld közeli mérések. A másik gyakori kérdés, hogy mi köze van a környezetnek az időjáráshoz. Ha valaki felmegy a www. eMagyar.net portálra, ezen belül a zöld portálon láthat ehhez kapcsolódó témákat, mint például, ha globálisan a föld hőmérséklete 2 Celsiusfokkal emelkedik, mondjuk, a mi térségünkben az milyen növényi és állati fajok kipusztulását vonja maga után. Természetesen akkor, ha ez nem egykét hónapra, hanem tartósan egy évtizedre
