Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-16
12 vonatkozó hőmérsékletemelkedés. Mi van, ha e z 4 fok? Hogyan pusztulna, száradna ki például a KözépAlföld, hogyan sivatagosodna el a Duna – Tisza köze. Ezek ma már jól modellezhető jelenségek, tehát az időjárásváltozás, a klímaváltozás óriási természetátalakítási folyamatot von maga után. A fenyőerd ők kezdenek elvándorolni, a mediterrán kezd bevonulni a korábban kontinentális éghajlati területre. Ott elmozdulásra képtelen fajok tömege fog elpusztulni. Nemcsak az élő környezetben, de az épített környezetben is óriási változást fog hozni egy időjárásv áltozás, hiszen eddig a jellemzően kontinentális éghajlat viszonyait figyelembe véve építkeztünk, és mi történik, ha trópusi klíma lesz, állandó esőkkel, hatalmas viharokkal. Idén, Magyarországon először, februárban trópusi jellegű zivatar és vihar volt. M agyarországon egy hónapon belül mérték az elmúlt 150 év legmelegebb napi átlaghőmérsékletét, és egy hónapon belül mérték a leghidegebb nyári hőmérsékletet. Nagyon rég nem mértek a meteorológusok ilyen jelenséget. Ez a szélsőséget mutatja. Az időjárásválto zás hat például az egészségre. Nagyon sok információt gyűjtöttünk öszsze a keringési betegségek és az időjárásingadozás kapcsolatáról. Hogy mennyire megterhelő például az idős lakosság számára ez a nagyon változékony idő vagy a hőmérsékletingadozás. Megg yőződéssel mondom, hogy ez az információmennyiség minél nagyobb mértékben áll a rendelkezésünkre, annál inkább alkalmas elemzésre, és annál inkább fel tudjuk tárni ezeket az összefüggéseket. És akkor több esélyünk van arra, hogy ezeknek a hatásoknak legalá bb egy részét kivédjük. Voltak százezer évvel ezelőtt olyan nagy változások, amelyek hasonló felmelegedéssel, majd azt követő jégkorszakokkal jártak, de először van esélyünk arra, hogy mérjük ezt, hogy felfogjuk, hogy mi zajlik körülöttünk, és talán be is tudunk úgy avatkozni a mi tevékenységünkkel az éghajlatváltozás ciklikus rendszerébe, hogy elkerülhető lesz a felmelegedés további folytatódása és elkerülhető lesz a lehűlés. Az ENSZ felmérései alapján a Kárpátmedencében a klimatikus változás körülbelül 1 – 1,5 Celsiusfokkal magasabb emelkedést okoz, mint a környező területeken, mint az európai átlagban. Tehát ha az európai átlag 2, akkor nálunk 3,5 Celsiusfok lesz. Valóban, környezeti és klimatikus szempontból a Kárpátmedence kritikusabb területe Európán ak. Ez számunkra azt jelenti, hogy még inkább alkalmazkodnunk kell. vissza Becsvágytól a bölcsességig Erdélyi Riport 2008.04.17. Szűcs László Ezen a héten bizonyosan lezárulnak a jelöltlisták az önkormányzati választásra , véget ér hát a jelöltvadászat is. Visszagondolva, talán akkor járt volna el ravaszul az RMDSZ, ha az általa szervezett előválasztásokat, az eredmények közzétételét, a jelöltek megnevezését az utolsó lehetséges napra halasztja, hogy a vesztesek – emberile g érthető, politikailag, erkölcsileg ugyanakkor elfogadhatatlan módon – ne másutt keressenek hátteret, sértettségükben ne függetlenként vagy az újonnan bejegyzett magyar párt színeiben induljanak. Persze összességében ez a jelenség nem érdemel annyi szó, m int amennyit vesztegetett rá az utóbbi hetekben a politika és a sajtó. De azért sokat elárul viszonyainkról. Arról, hogy a demokráciát csak akkor vagyunk hajlandók komolyan venni, ha a fejlemények számunkra alakulnak kedvezően. A szabály akkor jó, ha mi ny erünk. Ha nem, hát megpróbálunk kibújni alóla. Mint az a községi elöljáró, aki nem kapva meg a bizalmat közösségétől, ahelyett, hogy ennek okait kereste volna magában, múlt vasárnap már egy templomban szónokolt, megírt beszédét nyögdécselve, akadozva olvas va fel, a másik oldal elvárásaihoz igazítva szavait. Az ő magamentő szándékát értem, hogy is ne érteném, az jobban meglep, hogy a polgári oldal miért alázza meg magát, miért nézi hülyének választóit azzal, hogy egy alkalmatlan köpönyegforgatót küld csatába . Visszatérve az RMDSZ előválasztásaira, úgy hiszem, az idő s a fejlemények a bihariakat, marosiakat igazolták, ahol valóban reprezentatívan, több tízezer fős részvétel mellett döntöttek a jelöltekről. Ha jól számolom, e két megye produkálta a másfél száze zernyi előválasztó több mint felét, ami viszonylagossá teszi az előválasztás eredményességét. Miért nem egyforma erősségű a demokráciaigény minden régióban? Tartok attól, hogy a Szövetség országos vezetői között akadtak, akik nem bíztak abban, hogy az előv álasztásra nagy tömegek mozdíthatók. Esetleg abban sem, hogy éles versenyhelyzetek alakulhatnak ki. Pedig a példák azt igazolják, hogy az emberek vevők voltak a véleménykérésre, a lokális témák jelentősége nő, amíg egykét mandátummal korábban alig lehetet t elég jelöltet találni egyegy kisebb település tanácstestületébe, ma nem lasszóval fogdossák össze őket, hanem valódi versenyben dől el, ki kerüljön be. Ezért is gondolom, hogy aki igazi versenyben nyert előválasztást egyegy magyar többségű településen, az – ugyan nem ülhet a babérjain – nyugodtan nézhet a június 1ji voksolás elé. Az MPP versenyzési kedve érthető, nyilván nem azért jegyeztették be magukat, hogy hetente sajtótájékoztatót tartsanak. Elsőre még az is belefér, hogy szűk körben, kézi vezérlé ssel, háttéralkukkal döntenek a jelöltek személyéről, hiszen saját előválasztáshoz se elég alkalmas jelöltjük, se gyakorlatuk, se infrastruktúrájuk. A közös
