Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-08
23 A két politikus Pozsonyban egyeztetett, miközben mindketten részt vettek a két ország közti határon átnyúló együttműködésről rendezett konferencián. Dušan Čaplovič szerint a mag yarok és a szlovákok közös céljának kell lennie, hogy egymáshoz pozitívan viszonyuljanak. A miniszterelnökhelyettes ezt azon a pozsonyi konferencián mondta, amelyet a két ország közti határon átnyúló együttműködésről rendeztek. Dušan Čaplovič ezen arról b eszélt, hogy a magyaroknak és a szlovákoknak pozitívan kell viszonyulniuk egymáshoz. Čaplovič szerint a kölcsönös kapcsolatot nem befolyásolhatják az előítéletek, a bulvárhírek vagy a messiási okítások. "Partnereket keresünk a Duna túloldaláról. Mindig í gy volt ez Szlovákiában és Magyarországon? - kérdezte a miniszterelnökhelyettes. Ugyanakkor a két ország kapcsolatának az együttműkődése mellett szállt síkra. A tudásalapú társadalomért, európai ügyekért, valamint emberi és kisebbségi jogokért felelős k ormányalelnök kiállt a két ország minden területre kiterjedő jó kapcsolatainak tartós és folyamatos fejlesztése mellett. A konferencián a magyar kormányt képviselő Kiss Péter kancelláriaminiszter a közös érdekek feltárásában és az európai kultúra megközelí tésének közös személetében jelölte meg a magyarszlovák kapcsolatok jobbításának lehetőségeit. Délután Kiss Péter és Dušan Čaplovič Szakolcán közösen leplezik le a 125 éve született Juhász Gyula emléktábláját. Kis Péter pozsonyi útja során megbeszélést fol ytatott az MKP vezetőivel is. vissza Pátria, Felvidék Ma, sk, sita Óriásplakát ÚMSZ Székedi Ferenc | 20080408 07:02:22 Nem tudtam, milyen remek Székelyföld tábla az, amely Kököstől hetven kilométerre is érezteti a hat ását. Vagyunk vagy kétszázan. Az igazgatótanács elnöke, amint ebben az igen sajátos részvénytársaságban betöltött tisztségéhez illik, gyors egymásutánban sorolja, hogy 2007ben miből mennyi volt a közbirtokosság bevétele. Ennyi meg ennyi köbméter fát adtu nk el, emennyi volt a legelőbér, ennyit hozott volna a karácsonyfa, ha nem osztjuk szét a tagoknak és így tovább. És egyszerre csak megjegyzi: amint bizonyára tudják, a tavaly elestünk a reklámbevételektől, mert a kökösi Székelyföldtáblakitételek, majd levételek nyomán a bukaresti és brassói reklámcégek felmondták a szerződést, az országút mellé nem akartak egyetlen óriásplakátot sem elhelyezni. Amint bizonyára tudják… Bizony nem tudtam. Hogy milyen remek Székelyföldtábla az, amely Kököstől hetven kilométerre is érezteti a hatását. Éles politikai helyzetekben persze hallottam ezt is meg amazt is, legelső, közvetlen, tehát úgymond tiszta forrásból a Kárpátokon túli piacokra is bemerészkedő székelyföldi vállalkozók kalandjairól, sőt arról is volt tudo másom, hogy ilyenkor hiába állnak kint a krumpliszsákok a székelyföldi porták előtt, mert egyetlen utánfutós autós sem nyitja meg a kaput, de ez a reklámtáblás visszacsatolás mindenképpen újdonság volt. Közhelyszerű jelképek és elpufogtatott szólamok lefo rdítása a valós életre. Nem először és nem utoljára a történelemben. Levéltári adatok szerint a Székelyföld hagyományos és természetes regáti kapcsolatainak megszakadása miatt, az Osztrák – Magyar Monarchia és Románia közötti, tizenkilencedik század végi vám háború idején Kézdivásárhely lakossága alaposan megcsappant, két Kárpátokon inneni település aprajanagyja pedig a hegyen túlra költözött, hogy ott készítse hordóit és dézsáit, ha már nem vihette át a határon. És a huszadik század folyamán is akadt még bő ven arra példa, hogy mit jelent az egyéni és családi túlélés kényszere. Hogy merre mozdulnak el kisebbnagyobb közösségek, ha otthon nem találják megélhetésüket.
