Reggeli Sajtófigyelő, 2008. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-04-03
42 csúcstalálkozójának idejére idõzített román – amerikai államfõi találkozót követõen Bush elmondta, bár Moszkva és Washington között léteznek nézetkülönbségek, vannak olyan témák is, amelyekben azonos állásponton vannak, és Oroszországnak meg kell értenie: szükséges az együttmûködés az olyan területeken, mint a leszerelés és a terrorizmus elleni küzdelem. A NATObõ vítés kapcsán megemlítette, arról a tagállamok saját biztonsági szempontjaik alapján döntenek, Oroszország pedig nem rendelkezik vétójoggal abban a kérdésben, hogy mely országgal rögzítenek csatlakozási menetrendet. Traian Bãsescu szintén leszögezte, hogy minden volt kommunista államnak, így Oroszországnak is túl kell lépnie a hidegháborús logikán, mivel azt ma már semmi sem indokolja. „Minden független ország szabadon megválaszthatja, milyen irányba akar haladni, és senkinek sincs vétójoga egy független ál lam döntéseivel kapcsolatosan” – szögezte le a román elnök. Traian Bãsescu úgy vélte, a térség államainak együtt kell mûködniük a stabilitás érdekében függetlenül attól, hogy tagjai a katonai szövetségnek, vagy sem. Afganisztán: a NATO hitelének próbaköve George W. Bush a NATO afganisztáni békefenntartó szereplése kapcsán elmondta, azt várja, hogy a szövetség tagjai mindent megtegyenek a küldetés sikeréért. „Rendkívül fontos, hogy mindegyik tagállam világossá tegye az Afganisztán támogatásával kapcsolatos szándékait. Megértjük, hogy a csapatok küldése nem könnyû, de közös érdekünk, hogy jelen legyünk a térségben, mivel el kell kerülnünk, hogy olyan ellenségünk legyen, aki saját hazánkban támad ránk. A tálibok által hátrahagyott por helyén demokráciát kell építenünk” – hangsúlyozta az amerikai elnök, hozzátéve: Washington további 3500 tengerészgyalogost küld a térségbe. Az amerikai elnök a találkozón egyúttal köszönetet mondott Romániának az iraki és afganisztáni katonai szerepvállalásért. Traian Bãsescu a t éma kapcsán hangsúlyozta: a NATOerõknek gyõzniük kell Afganisztánban, mivel az esetleges vereség drámai módon csökkentené a szövetség hitelét. A román – amerikai együttmûködés kapcsán kifejtette, az már túllépett a katonai kooperáció dimenzióin, és immár je lentõs gazdasági alapjai is vannak. Az államfõ leszögezte: Románia tiszteletben tartja a NATOval, valamint az Európai Unióval szembeni vállalásait. A két államfõ egyetértett abban, hogy a NATO kapuit további tagállamok felvétele céljából nyitva kell tarta ni. A találkozón szóba került Teo Peter, a Compact zenekar tagjának ügye is, aki négy évvel ezelõtt vesztette életét Bukarestben az amerikai nagykövetség egyik alkalmazottja okozta autóbalesetben. Az elkövetõ diplomáciai mentességére hivatkozva elhagyhatta az országot, és egy amerikai bíróság az ártatlanságát mondta ki az ellene gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával indított eljárásban. Bãsescu tegnap a megbeszélést követõen közölte: az elhunyt zenész családja számára is megfelelõ megoldás várható a z ügyben. Fölmerült az Egyesült Államokba beutazó román állampolgárokat sújtó vízumkényszer ügye is, amelyrõl Bush elmondta: Washington keresi a lehetõséget az intézkedés felszámolására. Washington ragaszkodik a rakétavédelmi rendszerhez Az államfõi talá lkozóra való elutazása elõtt George W. Bush tegnap reggel Bukarestben az Országos Takarék- és Letéti Pénztár (CEC) palotájában tartott Transzatlanti Fórumon, mintegy ötszáz politikus és üzletember elõtt mondott beszédet. Beszédében Bush ismét leszögezte: a z Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy rakétavédelmi rendszerének egyes elemeit középkeleteurópai államokba telepítse. Az amerikai álláspont szerint a rakétapajzs kiépítésére azért van szükség, hogy védelmet nyújtson egy esetleges iráni támadás eseté n. „Irán rakétáinak jelenlegi hatósugara Izraelig és Törökországig terjed, de Teherán olyan fegyvereket próbál kifejleszteni, amelyek egy nap elérhetik Romániát, majd Európa egész területét, sõt az Egyesült Államokat is” – érvelt az amerikai államfõ. Mint ismeretes, Washington azzal gyanúsítja az iráni vezetést, hogy polgári atomprogramja ürügyén katonai nukleáris projekteken dolgozik. Bush elnök szerint az amerikai rakétapajzs – amelynek tervezete lengyelországi és csehországi helyszínekkel számol – nem bi ztosít védelmet a NATO összes európai tagállama számára, így Románia, Bulgária, Törökország és Görögország számára sem. Ezért van szükség arra, hogy a bukaresti NATOcsúcs egyik fõ napirendi pontja egy olyan rakétavédelmi rendszer kialakításának kérdése le gyen, amely az amerikai pajzsot öszszekapcsolja egy esetleg kiépítendõ NATOrendszerrel. Az amerikai államfõ fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a rakétapajzs nem Oroszország ellen irányul. „Újfajta biztonsági viszonyt akarunk Moszkvával, ez pedig nem eg ymás kölcsönös megsemmisítésének perspektíváján alapul” – fogalmazott Bush, aki szerint Oroszország csatlakozhatna az európai rakétavédelmi törekvésekhez, ezzel pedig elõzmény nélküli stratégiai együttmûködés alakulhat ki Moszkva és a NATO között.
