Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-28
24 Folytatódik, vagy sem a nyugdíjrendszer és az egészségügyi rendszer reformja? Mi lesz az állami vállalkozásokkal, mi lesz a privatizációval, az állami földalappal, a mezőgazdasági támogatási rendszerrel, a versenyhelyzet növelésével, az ál lami támogatási rendszerrel, az összesített innovatív index mutatóival, stb.? Az MKP gazdaságpolitikai elképzelései annyira általánosak és hiányosak, hogy itt sem lehet megállapítani mi is várható egy esetleges hatalomra kerülés után. Egy pártnak viszony ulnia kell a múltjához. Az MKP azon túl, hogy megemlíti két cikluson át tartó kormányzati szerepét, csak egy témában foglal állást múltjával kapcsolatban, amikor kijelenti, hogy „a jövőben fokozottabban oda kíván figyelni a szociális igazságosság érvényesí tésére is”. Ezt leszámítva egyetlen szót sem szól múltjáról. Nem lehet tehát tudni, hogy vajon azonosule a két kormányzati ciklus reformjaival, vagy esetleg elutasítja azokat. Közvetett módon kiolvasható az anyagból a NATOba és közvetlenül az EUba való belépéssel való azonosulás, azonban úgy tűnik, hogy a két Dzurinda kormány további intézkedéseire az MKP nem büszke és nem is kívánja azokat folytatni. Az MKP választója tehát nem lehet bizonyos abban, hogy a párt az esetleges kormányra kerülést követően v ajon folytatjae eddig kormányzati filozófiáját, vagy változtat rajta. Közvetett módon inkább az olvasható ki az anyagból, hogy a párt nem vállal közösséget a korábbi kormányokban folytatott politikájával. Az MKP tehát megtagadja azokat a strukturális refo rmokat, melyek közvetlen okozói voltak a gazdasági növekedésnek, a beruházásoknak, a munkanélküliség és az újraelosztás csökkentésének, valamint az emberi és vállalkozói szabadság növelésének. Az MKP kínosan kerüli az iskolaügyi és kulturális autonómia f ogalmát, s nem fogalmaz meg kérdést a múlt lezárásának ügyében sem. A párt tehát azt is kerüli, hogy kisebbségi kérdésekben világos jövőképet adjon. Támpontot a jövőre nézve itt sem ad lehetséges választóinak. Meg kell tehát állapítani, hogy a Programtéz isek alapján az MKP politikai, kisebbségi és gazdaságpolitikai szempontból egy meglehetősen alaktalan, eddigi politikájához viszonyítva a baloldal és az etatizmus irányába elmozduló, nemzeti szavakban öntudatos, nemzeti programban konform etnikai párt képé t mutatja. Sajnálatos, hogy nyolc év kormányzati tapasztalata és tudása birtokában a párt a fenti területeken szakmailag csak ilyen munkára volt képes. Csak abban lehet reménykedni, hogy a nyilvános vita és a jóváhagyás során a helyzet javulni fog. Össze gezve: az MKP egyetlen dolgot akar, hatalomra kerülni, bárkivel, bármilyen programmal. A hatalmat pedig nem program megvalósítása érdekében, hanem egyéni hatalmi és gazdasági pozíciók megszerzése végett akarja. Ez a program legszomorúbb megállapítása. Vé gül ki kell térni azon területekre, amelyek szakmailag jól vannak előkészítve. Ezek közé tartozik a Közösség megtartó ereje című fejezet, az Emberi és kisebbségi jogok, Anyanyelvünk, Iskoláink, Kultúránk és részben a Szülőföld, demográfia, asszimiláció, va lamint a Multikulturális Szlovákia című fejezetek. Itt az MKP jól és megfelelő módon fogalmazza meg a kérdéseket, több esetben a válaszadás lehetősége is reménykeltő. Arra kellene törekedni, hogy a szakmailag nem megfelelő részek a szakemberek alaposan átd olgozzák, irányt és jelleget adjanak az MKPnak. A szlovákiai magyarság csak szakmailag kifogástalan jövőképpel tud helytállni. Az MKP pedig csak egy kitűnő programmal és azt következetesen érvényesíteni akaró politikusi gárdával tudja azt elérni, amivel k iérdemeli a választópolgárok bizalmát és szövetségesei támogatását. vissza Valami elkezdődött Erdélyi Riport 2008.03.27. Csutak István Mielőtt a fejsze nagy fába való vágása megesne, a kárpáti bánatos turulra kérek mind enkit, hogy a széki szerveződés ürügyén ne a legolcsóbb kötekedést válassza. Én nem a földrajzi, természetrajzi adottságok vagy történelmi tények (az EU regionális politikai szakzsargonjában „a földrajzi, társadalmigazdasági, történelmi, kulturális vagy k örnyezeti körülmények”) tiszteletben tartását kérdőjeleztem meg. Néhányan azért pedzették már, hogy a székitörzsi berendezkedés viselkedésmintájával van nekem bajom. Ha nem tartanék attól, hogy végérvényesen le leszek jövevényezve (enyhébb változatban: né ger – zsidó – homoszexuális), akkor akár azt is megkockáztatnám, hogy a székitörzsi észgárdista fejekben vadul kóválygó homályt tartom kiszellőztetendőnek.
