Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-18
32 Folyamatban az agrár- és élelmiszergazdaság szak akreditációja a Sapientián Transindex 14:07; 17.3.2008 A Sapientia EMTE Gazdaság- és Humá ntudományok Kara keretében működő agrár- és élelmiszergazdaság szak akreditációs folyamata keretében március 10én került sor a felsőoktatáson belüli minőség ellenőrzésével foglalkozó bizottság, az ARACIS szakértői bizottságának helyszíni látogatására – tá jékoztat erről az egyetem közleménye. A szakértők helyszíni látogatása során megvizsgálták és jegyzőkönyvben rögzítették azokat a feltételeket, melyeket a szak az akreditáció érdekében teljesített, illetve ajánlást fogalmaztak meg a kar vezetősége számár a a további feltételek teljesítésére. Az ARACIS látogatásával egyidejűleg lépett érvénybe az egyetem kuratóriumának pénteki határozata, mely nyomán Bakacsi Gyulától a kar dékáni tisztségét Makó Zoltán vette át. A szakértői bizottság akreditációval kapc solatos végleges döntése hónap végére várható. (hírszerk.) vissza Megélhetési hazátlanság Paraméter.sk Barak László 2008, március 17 - 10:53 „Adjátok vissza a hazánkat! Azt hiszem, nem lehet ettől rövidebben megfogalma zni a lényeget. Nem szülőföld, nem ország, nem állam hiányban szenvedünk, hanem nemzet- és haza hiányban. Hazája csak a nemzetnek van. A hazanélküliség pedig a gyengülő nemzetet sújtja. Ha megerősödünk ismét lesz hazánk? Akkor visszaszerezhetjük a hazát.” Az a helyzet, hogy nemzeti ünnepek napjain általában ünneplőbe öltözik az ember. Az önnönmagát megmutatni vágyó külsőleg, a szerényebb fajtája lélekben, legbelül. A politikus jellemzően az előbbi kategóriához tartozik, hiszen az efféle ünnepeken gátlás n élkül leereszkedhet népéhez, amely rögvest alányomja a jelképes hordót is. Azaz mikrofonkarót kerít, hogy messzebbre hangozzék a szózat... A rétor a fogadtatás hőfokától, és egyéb minőségétől függően ilyenkor aztán eleresztheti, s el is ereszti magát. Vagy is kenetteljesebb, harsányabb, esetleg szenvelgőbb a szokásosnál is. Már, ha alapvetően mazochista vagy éppen kellőképpen furmányos ő… Nincsen hitelt érdemlő adat arra nézvést, mi is a módi a nemzetek legszentebb ünnepein. Fölszabadultan, örömmámorban lu bickolnae a többség, avagy a Golgota szenvedését idézné inkább; barátra vágyike a néplélek vagy ellenséget orrontana szívesebben… A lényeg viszont mindenképpen az egészséges közösségépítés, épülés lenne, nemdebár... Lehete vajon egészséges egy hazátla n ember? No és az általa épített közösség? Főként, ha a hazátlan ember, esetünkben Duray Mikós, a politikus, vélhetően nem is gondolja komolyan saját hazátlan mivoltát… Merthogy a fent idézett sorok az övéi lennének ám. Ő az a politikus, aki a Szlovák Nemz eti Tanács választott közjogi méltóságaként, azaz parlamenti képviselőként keresi a kenyerét. Meg, ugye, a nemzetét. Annak hazájával együtt. Legalábbis a magyarok nemzeti ünnepeinek tájékán. Amikor nemzetőri ünneplőbe öltözködve végighaknizhatóak Szlovákia , alkalomadtán pedig az anyahoni pulpitusok is. Amikor némi pénzmag vagy ún. természetbeni járandóság (a politikai támogatástól kezdve a térdvalagrendek kiérdemlésén át a vacsorameghívásig bezárólag) fejében, az ellenségkeresés, a szemforgató utálkozás, az acsarkodás a feladat… Persze korántsem egyedi eset a Durayé. Számos pandanja van neki, akik épp úgy alakítják a hazátlanok szerepét, mint ő. Az efféle színjátszókat nevezzük megélhetési hazátlanoknak…! Ők azok az aktorok, akik évtizedek óta képesek abbó l megélni, hogy önmaguk és szájtáti közönségük hazátlanságát hirdetik. Miközben van nekik szülőföldjük meg államuk is, de van ám! Ennek az államnak az adófizetői pedig nagyvonalúan és folyamatosan pénzelik a szóban forgó hazátlansági státust. Amely koránts em szimpla diagnózis. Kórisméjük ugyanis csak a szánni való, beteg embereknek van. Az életművészek, a hazátlanságot alakító szélhámosok sajátja viszont nem más, mint egy jól kifundált hazátlansági stratégia… vissza *A cikk az Új Szó március 17i számában is megjelent
