Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
29 A kiadványban kizárólag magyar nyelven szerepelnek a földrajzi nevek – a kötet végén található a könyvben előforduló szlovákiai helységnevek szótára. Az oktatási minisztérium 2007. november 14én hagyta jóvá a kiadványt, mint történelemtankönyvet a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok második osztálya számára, és besorolta a magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák ajánlott tankönyveinek jegyzékébe is. Mint ismeretes, tavaly ősszel – a tankönyvjóváhagyási folyamatával párhuzamosan – Ján Mikolaj oktatási miniszter elrendelte: csak szlovák helységnevek szerepelhetnek a magyar tankönyvekben, később ezt annyiban változtatta me g, hogy zárójelben ott lehet a magyar név is. Ennek ellenére az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) és a tárca is jóváhagyta a csak magyar helységnevekkel íródott kiadványt. „Nem volt semmilyen alapja annak, hogy másként írjuk meg ezt a tankönyvet” – mondta l apunknak Simon Attila, a kötet társszerzője. Szerinte a minisztérium is úgy gondolta, nincs jogalapja annak, hogy megváltoztassa az eddigi gyakorlatot. „Ez a kérdés a kiadók és a szerzők dolga” – tette hozzá Simon. A tankönyv kiadója a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó (SPN), amely a legnagyobb hazai tankönyvkiadók közé tartozik. A kötet véleményezési folyamata információink szerint még múlt év nyarán indult meg. Ennek részeként a pedagógiai intézet által felkért szakemberek értékelték a kiadványt, de a végső szó az oktatási minisztériumé, amelynek jóvá kell hagynia a tankönyvet. Paradox módon a tárca ezt múlt év novemberében meg is tette, pont akkor, amikor a legnagyobb politikai vita zajlott a helységnevek írásáról. Mikolaj miniszter ekkor azt állította, csa k olyan tankönyvet hagy jóvá tárcája, amelyben szlovákul szerepelnek a földrajzi nevek. „Mi előre jeleztük a szerkesztőnek, hogy ha át akarnák írni a helységneveket, nem egyezünk bele a megjelenésébe“ – mondta Simon. A szerzők tervezik a gimnáziumok harma dik osztálya számára írt történelemtankönyv kiadását is, melyben terveik szerint szintén magyarul szerepelnek majd a helységnevek. A most kiadott kötet szerepel a hazai tankönyvek hivatalos jegyzékében, így az iskolák ingyen juthatnak hozzá. Az oktatási tá rca véleményét lapzártáig nem sikerült megszereznünk. (MSz, vkm) vissza Megint a rossz irányba... Népszabadság • Bauer Tamás • 2008. február 29. Szinte suttyomban tűzött napirendjére az Országgyűlés egy négypárti határoz ati javaslatot. Szili Katalin és MSZPs, fideszes, MDFes és KDNPs képviselőtársai azt kezdeményezik, hogy az Országgyűlés rendezze a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF), a Szili vezetésével 2004 óta működő konzultációs összejövetelnek a st átusát. A szomszéd országokban megválasztott képviselők rendszeresen összejönnek magyarországi kollégáikkal, elfogadnak bizonyos szövegeket, és Szili Katalin ennek révén önálló "nemzetpolitikai" szereplőként lép fel. Szokatlan dolog demokratikus rendszer ben, hogy a parlament elnöke tisztségén túlmenően önálló politikai tényezőként lép fel, de ennek politikai megítélését hagyjuk a szocialistákra. Csakhogy itt a magyar közjogi rendszerhez is hozzányúlnak. A határozati javaslat azt mondja ki, hogy "a KMKFet az Országgyűlés saját állandó intézményének tekinti". Továbbá "a KMKF feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet az Országgyűlés költségvetésében kell biztosítani". A határozati javaslat nem határozza meg, hogy kikből áll a KMKF, hanem indoko lásában tudomásul veszi, ami a KMKF statútumában szerepel: az intézménynek a magyar parlamenti pártok országgyűlési és európai parlamenti képviselői mellett a szomszéd országok magyar pártjainak parlamenti, európai parlamenti képviselői és ilyenek híján ta rtományi képviselői a tagjai. E határozat elfogadásával a magyar közjogi rendszer részévé válna egy olyan testület, amelynek tagjai a szomszéd országok nemzetiségi alapon kiválasztódott politikusai. Új jogviszony jönne létre, amelynek a szomszéd országok egyes közjogi tisztségviselői is alanyai, s mindezt országgyűlési határozat rendelné el. Holott országgyűlési határozat csak az Országgyűlés belső viszonyait szabályozhatja, másokat semmire sem kötelezhet vagy jogosíthat fel. Ez abszurdum, bár vannak előz ményei.
