Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
30 A Fideszkormány idején két olyan intézményt is létrehozott az országgyűlés, amelyek közjogi kapcsolatot teremtettek a magyar állam és a szomszéd országokban élő magyarok között. A státustörvény magyar igazolvánnyal látta el a szomszéd országok a zt igénylő magyar nemzetiségű polgárait, és különféle jogokat adott nekik a magyar állam juttatásaira Magyarországon és lakóhelyükön is. Ezzel közjogi kapcsolatot teremtett a magyar állam és a határon túl élő magyarok között. Ezt az ún. velencei bizottság ellentétesnek találta a nemzetközi joggal, és hasonlóan foglaltak állást az Európai Unió illetékesei is. A státustörvényt ezért gyökeresen felül kellett vizsgálni. A magyar államot a szomszéd országok magyar pártjaival összekötő közjogi intézményt hozott l étre a magyar Országgyűlés a Magyar Állandó Értekezlet országgyűlési határozattal történő létrehozásával és azzal, hogy a MÁÉRT a magyar kormányra nézve kötelező állásfoglalásokat fogadott el. A MÁÉRT egyfajta "határon átívelő" közjogi intézmény, melynek m űködését a második Gyurcsánykormány - helyesen - szünetelteti, anélkül azonban, hogy ennek elvi alapját tisztázta volna. Az alkotmány a 6. § (3) bekezdésében kimondja: "A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és el őmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását." Ebből a rendelkezésből következik a mindenkori magyar állam fellépése a kétoldalú kapcsolatokban és nemzetközi intézményekben a határon túli magyarok kisebbségi jogaiért, ahogy ezt az Antall- és a Hor nkormány az alapszerződésekkel tette, vagy a kisebbségben élő magyarok magyarországi tanulásának, továbbképzésének, a kulturális kapcsolatoknak a támogatása stb. Nem következik azonban a magyar állam alkotmányos kötelezettségéből közjogi természetű kapcso lat kiépítése sem az egyes magyar nemzetiségű személyekkel, mint a státustörvényben (vagy a kettős állampolgársággal), sem a magyar kisebbség politikai intézményeivel, mint a MÁÉRT esetében. Az effajta törekvések ellentétesek az Alkotmánynak az előbb idéze ttet követő rendelkezésével: "A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait..." [7. § (1) bekezdés]. Még szerencse, hogy - akárcsak a státustörvényről szóló szavazáskor - van egy párt az Országgyűlésben, ame lynek nincs képviselője a határozati javaslat benyújtói között: az SZDSZ. Ez a javaslat megint azt a hibás irányt követi a kisebbségi magyarság problémáinak kezelésében - a közjogi kapcsolatteremtés irányát , amely a nemzetközi intézményekben már megbukot t. Oktatási, kulturális, humanitárius támogatásra van szüksége a kisebbségben élő magyarságnak, könyvekre, filmekre, pedagógusképzésre, vendégjátékokra stb. és nem a nemzetközi normákba ütköző közjogi intézményépítésre. vissza Külügyminiszterek: Albánia, Horvátország és Macedónia NATOtagsága stabilizálná a Balkánt Tirana, 2008. március 4., kedd (MTI/AP) - Albánia, Horvátország és Macedónia NATOtagsága stabilizálná a Balkánt és a szövetség délkeleteurópai védelmi képes ségeit - hangsúlyozta a három ország külügyminisztereinek kedden Tiranában kiadott közös közleménye. A kommüniké hangsúlyozta továbbá, hogy Albánia, Horvátország és Macedónia számára a NATOtagság nem csupán a térség biztonságát szolgálná, hanem a hoss zú távú fejlődést, a demokratikus értékek megszilárdulását, valamint a térség társadalmainak folyamatos kinyílását is. A három balkáni állam reméli, hogy az áprilisban esedékes bukaresti NATOcsúcson meghívást kap a szervezetbe. Horvátország eseté ben ez valószínűnek látszik. Macedónia esélyeit azonban rontja, hogy az ország nevét vitatja a szomszédos NATOtagállam, Görögország. Athén szerint ugyanis a "Macedónia" név arra utal, hogy Szkopje igényt tart az azonos nevű, északgörögországi tartom ányra. Macedónia tagadja ezt. Albániától a NATO nagyobb eredményeket vár a korrupció elleni harcban, ezen kívül tisztességes választásokat követel Tiranától, valamint az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását. vissza Megalakult a magyarbrandenburgi vegyes bizottság Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2008. március 4., kedd (MTI) - A Magyarország és a német Brandenburg tartomány közötti együttműködés elmélyítése céljából magyarbrandenburgi vegyes bizottság alakult kedden Berlinben. Az eddigi, úgynevezett gazdasági fórumot felváltó testület megalakítását Matthias Platzeck, Brandenburg tartomány miniszterelnöke és Bajnai Gordon magyar önkormányzati és területfejlesztési miniszter szentesítette a nap folyamán a német fővárosban.
