Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
16 - A strasbourgi testület döntése mindenképpen egy nagyon komoly elégtétel a kárpátaljai magyarok számára. Hiszen ami történt, annak megítélése eddig is egyértelmű volt. Mert ha csak a szikár tényeket vesszük alapul: 2002ben, a szavazatok összeszámlálásakor, győztem. Erre négy körzetben megsemmisítették a szavazatokat. Csak így tudták a másik felet kihozni győztesként. Ezzel kapcsolatban mondta ki az Európai Emberjogi Bíróság, hogy e z az eljárás jogellenes volt. Amikor Ukrajna belépett az Európai Tanácsba, vállalta, hogy az alapvető emberi jogokat - s ebbe a választási szabadság is beletartozik - garantálja a polgárai számára. Most ez a Bíróság kimondta, hogy Ukrajna e téren jogot sér tett… - Mostanában arról cikkeznek, hogy a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet között bizonyos fokú együttműködés van kialakulóban. Mennyire befolyásolhatja ez a döntés ezt a pozitív folyamatot? - A KMKSZnek mindig az volt a véleménye a másik félről, hogy az nem legitim. Mert nem lehet legitim az a fél, amelyik csalással győzött. Ez egy univerzális elv. Hisz sehol a civilizált világban nem fogadják el senkinek a politikai felhatalmazását, ha azt jogtalanul szerezte meg. Ebben a tekintetben 200 2 óta a KMKSZ véleménye nem változott, most csak megerősítést nyert. Amit a másik fél közeledésnek vagy megegyezésnek próbált beállítani, az nem erről szólt. Ez politikai kényszer. Azt bizonyítja, hogy a KMKSZ, mint felelős politikai szervezet a magyar ügy érdekében hajlandó, velük is egyezkedni. - Milyen téren sikerült egyezségre jutni? - Legutóbbi látványos eset: megegyeztünk a schengeni vasfüggöny effektust enyhíteni hivatott kapcsolattartási támogatás közös működtetésében. Reméljük, hogy ez működni is fog. Egy kicsit hasonlít a történet a vereckei emlékmű esetéhez. Elkezdődött a munka, miközben a szerződés még nincs megkötve a magyarországi féllel. És el is indult egy olyan folyamat, ami az előzetes politikai megállapodás felrúgását jelenti. A napokban eldől, hogy betartjáke azt a megállapodást, aminek alapján mi belementünk ebbe a közös munkába, ennek a munkának a közös működtetésébe, vagy pedig felrúgják… - Tehát, ha megköttetnek a szerződések, akkor mind a KMKSZ, mind az UMDSZ irodákban viszszaigé nyelhető a schengeni vízumért, illetve a kishatárátlépőért befizetett összeg? - Igen. - A KMKSZ alapszervezeteiben ezekben a hetekben zajlanak a közgyűlések. Hogy látja: tart még a lendület, illetve mennyire fejlődőképes ez a szervezet? - A KMKSZnek ne m fejlődnie kell, hanem hűnek kell maradnia önmagához. Ez az a szervezet, amely a kárpátaljai magyarság megmaradásáért - mindenféle más szempontot félretéve - feltételek nélkül mindenkor kiáll. Úgy vélem, hogy ameddig ezt a KMKSZ elmondhatja magáról, addig azonos önmagával és joggal tarthat igényt mindazoknak a rokonszenvére és támogatására, aki itt magát magyarnak tekinti. vissza Kovács Erzsébet Gozsdu újra életre kelt − A szenátus szerint Románia túl könnyen mondott le a vagyonról Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2008. március 5. Kezdődhet minden elölről a Gozsduhagyaték körüli magyarromán egyezkedésben. A román szenátus tett most pontot a magyarromán viszonyban évek óta játszott Gozsduvagyon című szappanopera legutóbbi felvonására: hétfő este 88 szavazattal, két tartózkodás me llett elutasította a 2005 októberében, az első magyarromán közös kormányülésen aláírt államközi megállapodást, amelynek értelmében a felek Budapesten létrehozták volna a közös finanszírozású Gozsdu Alapítványt. A megállapodást a magyar Országgyűlés még 2005 novemberében ratifikálta, Romániában azonban elszabadultak a nacionalista indulatok, és ezek nyomására a kormány úgy döntött, a dokumentumot sürgősségi kormányrendelettel ratifikálja. Ezt a rendeletet a törvényhozásnak is jóvá kellett volna hagynia. A z ortodox egyház és a román szélsőjobboldal később "nemzeti ügyet" kerekített a Gozsduvagyonból. A képviselőház 2006. március
