Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-05
17 30án elutasította a megállapodást ratifikáló kormányrendelet megerősítését. Azóta az ügy a szenátus szakbizottságainak asztalán járta útját. Tavaly ősszel még úgy tűnt, a felsőház döntő szava a rendelet mellett foglal állást. Az ortodox egyház ismét közbelépett. A szavazás után, rendhagyó módon, a szenátus plénumában szót kapott maga Laurentiu Streza erdélyi ortodox metropolita, aki kijelentette: Romániának mindent meg kell tennie a Gozsduvagyon visszaszerzéséért. Leszögezte: ha az erdélyi magyar egyházak visszakérhették teljes örökségüket, úgy igazságos, hogy a román kormány és parlament védje meg az ortodoxok érdekét is. A metr opolita nem kívánt tudomást venni az 1953ban megkötött magyarromán pénzügyi megállapodásról, amelyben a felek az egymással szemben t ámasztott követeléseikről lemondtak. Szerinte az 1937ben kötött államközi egyezmény értelmében a vagyon visszajár. A nacionalisták mögé végül valamenynyi román parlamenti párt felsorakozott. EcksteinKovács Péter RMDSZszenátor szerint viszont a ratifikál ás elutasítása "veszélyes precedenst teremt" a magyarromán viszonyban. Bukaresti számítások szerint a XIX. században Budapesten élő Emanoil Gojdu (Gozsdu Manó) ügyvéd által az "erdélyi és magyarországi ortodox fiatalok képzésére" hagyott vagyon mai érté ke kétmilliárd euróra rúg, s erről Románia túlságosan könynyen lemondott, amikor "a nagy román hazafi végakaratával ellenkező" magyarromán megállapodást aláírta. vissza Koszovó: elismerjük, majd az út végén Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2008. március 5. Budapesten tárgyaló albán miniszterelnök találkozott Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral is. Mind a két találkozón szó esett arról, hogy országunk hamarosan elismerheti Koszovót független államnak. Gyurcsány az MT I tudósítása szerint azt mondta: "Ma gyarország elindult Koszovó elismerésének útján, és a közeli jövőben a végére is ér". A parlament külügyi bizottságának tegnapi zárt ülésének középpontjába Koszovó került. A bizottság zárt ajtók mögött hallgatta meg Madarász Károlyt, a Katonai Felderítő Hivatal főigazgatóját a koszovói biztonsági helyzetről, valamint nagyköveteket hallgatott meg. Lapunk úgy értesült, hogy Németh Zsolt bizottsági elnök (Fidesz) a nagyköveti meghallgatásokon is sorra felvetette Koszovó elismerésének kérdését - ingerülten bí rálva a kormányt. "Magyarország azzal szolgálja a térség stabilitását, ha nem képvisel következetlen álláspontot Koszovó függetlenségének elismerése kérdésében" - jelentette ki újságírók előtt. Németh Zsolt feltételezhetőnek tartotta, hogy a kormány az o rosz kapcsolatokat szem előtt tartva hezitál. Hangsúlyozta: több mint száz ország elismerte Koszovót, köztük 12 tagja az EUnak. (Tegnap Svédország és Hollandia tette ezt meg.) Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke elmondta: a magyar kormánynak olyan lépést kell tennie Koszovó függetlenségének elismerése ügyében, ami a lehető legkisebb ellenérzést váltja ki a szerbiai társadalom egészében. "A szerbiai belpolitikának több forgatókönyve lehetséges, a Vajdaságban, az ottani magyar kisebbség vonatkoz ásában ugyanakkor viszonylagos nyugalmat tapasztalni, a demonstrációk békés mederben maradtak" - fejtette ki Kozma József. l Támogatta a madridi, a szófiai és a bukaresti nagykövetjelölt kinevezését az Országgyűlés külügyi bizottsága. A minszki külképvis elet élére jelölt Kontra Ferencet, a spanyol fővárosba készülő Bucsi Szabó Editet, a Szófiába jelölt Láng Juditot és lapunk korábbi munkatársát, a Bukarestbe készülő Füzes Oszkárt az európai ügyek bizottsága is meghallgatta és támogatta. (MTI) vissza "Mitől puccs a Déli Áramlatszerződés? Ámulok és szórakozom" − Oroszország budapesti nagykövetének nyilatkozata NOL • NOLKLubrádió • 2008. március 4. Alighogy aláírták Moszkvában a Déli Áramlatról szóló megállapodást, Orbán Viktor puccsnak nevezte a történteket, sőt – mint szombaton Kazincbarcikán is mondta – kiszámíthatatlanok a megállapodás energia- és biztonságpolitikai következményei. Közel egy évvel ezelőtt a Fidesz elnöke az energiafüggőség problémáját úgy