Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-05
22 meghatározhatja jelöltjét, de olyan fórum nincs, amely a végleges listavezetőről dönthetne. Tehát várhatóan közvéleménykutatás dönti el, ki a legnépszerűbb, ki szá míthat a legtöbb támogató szavazatra, erről azonban a megyei egyeztető tanács dönt, amelyet pénteken kellett volna összehívnia a soros elnöknek, Albert Álmosnak, de nem tette meg, és e hét végéig már nem is lesz lehetősége rá, mert a képviselők Bukarestben , a megyei tanács vezetői pedig Németországban tartózkodnak. A két területi szervezet közötti egyezség arról is szól, hogy ha az elnök alsóháromszéki, az egyik alelnök mindenképpen felsőháromszéki legyen, illetve fordítva. Megegyeztek, hogy az előválasz tások eredményét tiszteletben tartják, s ha Demeter bizonyul a legnépszerűbb politikusnak, Tamás csak az alelnöki székre pályázik, ha azonban ő szerezheti a legtöbb szavazatot az RMDSZnek, akkor a jelenlegi elnöknek meg kell elégednie a helyettesi funkció val. vissza Farkas Réka Háromszék Felmérték a szlovákok történelmi ismereteit Felvidék.ma 2008.02.05. A szlovákok fele nem tudja, mi volt a bécsi döntés - többek között ez az eredmény szerepel a pozsonyi Polit ikatudományi Intézet kötetében, amely a szlovák társadalom történelemről alkotott képét vizsgálta meg. Háttérben az oktatás szerepe A "Köztudat és politika" [Verejná mienka a politika] című kötet egy átfogó, tudományos célú felmérés eredményeit mutatja b e, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Politikatudományi Intézete a Szlovák Rádióval együttműködésben, 2003 és 2005 között folytatott le. A szlovákiai megkérdezetteknek az új és legújabb kori szlovák történelemmel kapcsolatos kérdésekre kellett vál aszolniuk, érintve az 1989 utáni eseményeket is. A történelmet nem csak könyvből ismerik meg A felmérésből többek között kiderül, hogy a szlovákok elsősorban az írott és elektronikus médiából szerzik a történelemmel kapcsolatos ismereteiket: a megkérdez ettek 93 százaléka ezt a kategóriát jelölte meg történelmi tudásának forrásaként. Ezzel szemben az iskolai oktatást mint ismeretük forrását csak mintegy 60 százalék jelölte meg, aminél még a "családi emlékek, családi elbeszélések" szerepe is nagyobb (majdn em 80 százalék). A történelmi regények és elbeszélések tudatformáló hatása sem lebecsülhető (60 százalék). Hiányos alaptudás Kiderül az is, hogy a szlovák átlagember hiányosan ismeri a szlovák történelmi narratíva alapját adó tényanyagot. A megkérdezett eknek csak 65 százaléka tudta azt, hogy a szlovák autonómiaigényt megfogalmazó 1861es Memorandumot Turócszentmártonban fogadták el, és 40 százalék tudta megnevezni az 1871ben alapított első szlovák politikai pártot (Szlovák Nemzeti Párt). Csak minden má sodik ember tudja azt, hogy 1920ban a szlovákmagyar határt a trianoni szerződés rögzítette, valamint azt is, hogy ezt 1938ban a (szám szerint első) bécsi döntés változtatta meg. Állam- és nemzetépítő totalitárius rendszerek Érdekesek az 19391945 köz ött fennálló első önálló szlovák állammal kapcsolatos vélemények is. A korszak megítélése azért ambivalens, mert a szlovák állam a náci Németország bábáskodása mellett jött létre és lényegében német fennhatóság alatt működött, a szlovák államvezetés pedig a fasiszta ideológia hatása alatt állt. Ugyanakkor ez az önálló szlovák államiság első példája, és ebből ered a szlovák látásmód kettőssége is. A megkérdezettek döntő többsége (8090 %) szerint a Tisoféle szlovák állam hozzájárult a szlovák nemzettudat és az általános gazdasági helyzet fejlődéséhez; eközben nagyjából hasonló arányban vallják azt, hogy a szlovák állam elleni felkelés (Szlovák Nemzeti Felkelés 1944) a "szlovák nemzet történelmének egyik legszebb fejezete", és hogy a felkelés révén Szlovák ia a "győztes, Hitlerellenes koalíció tagjai közé" sorolható. A legkártékonyabb szlovák nyomában Kevésbé látványosan, de ugyanilyen jellegű kettősség figyelhető meg a kommunista rendszer megítélése kapcsán is. A megkérdezettek többsége (73 %) szerint a z 1948. februári fordulat a politikai szabadságjogok megszűnését hozta el, de ugyanúgy többségben vannak azok is (59 %), akik szerint a kommunista fordulattal gazdasági és
