Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-05
23 szociális fejlődés vette kezdetét az országban. A mezőgazdaság kommunista módon tört énő kollektivizálásával kapcsolatosan megosztottak a vélemények. Nagyjából a lakosság fele gondolja azt, hogy az a munkamorálra és a tradicionális falusi életre negatív hatással volt, a válaszolók másik fele ezzel nem ért egyet. Emellett viszont egységes ebben pozitív a vélemény a kollektivizálás gazdasági hatásait illetően: négy emberből három úgy gondolja, hogy az elősegítette a falusi életszínvonal növekedését. Ki a legkártékonyabb szlovák? A felmérés rákérdezett arra is, a lakosság szerint mely szem élyek befolyásolták legnegatívabban a szlovák társadalom fejlődését. (Legfeljebb három személyt lehetett megnevezni.) Minden második válaszoló szerint igaz ez az állítás Vladimir Mečiarra, Szlovákia korábbi miniszterelnökére, aki jelenleg a szlovák koalíci ót alkotó źSHZDS elnöke. A válaszolók mintegy 30 százaléka jelölte meg Jozef Tisót; a harmadik helyen Mikulá Dzurinda végzett, 16 százalékkal. Ugyanennek a kérdésnek az ellentetjét is feltették. Eszerint a legpozitívabban Alexander Dubček tevékenységét í télték meg (52 %); a második helyen az első világháború szlovák hőse, M.R. tefánik végzett (28 %), a harmadik helyen pedig nem más áll, mint ismét Mečiar (16,8%). És a magyarok? A kutatás eredményeinek használhatóságát nagyban növeli az, hogy a válaszad ókat nemzetiségük, életkoruk, végzettségük, lakóhelyük típusa és regionális elhelyezkedése alapján is csoportosították, az adatok a kötetben ennek megfelelő bontásban is szerepelnek. Így tehát képet kaphatunk a szlovákiai magyaroknak a szlovák történelem mel kapcsolatos véleményéről, ismereteiről is. Többször megfigyelhető, hogy a tárgyi tudásra vonatkozó kérdésekre a magyar válaszolók valamivel nagyobb hibaszázalékkal válaszoltak, de például a magyarok nagyobb arányban tudták, hogy 18481849 folyamán a Sz lovák Nemzeti Tanács jött létre, vagy hogy 1871ben a Szlovák Nemzeti Párt alakult meg. Egyébként a szlovákiai magyaroknak 77,1 százaléka tudta, hogy az 1920as szlovákmagyar határt a trianoni szerződés rögzítette. A magyarok számára kiemelt fontosságúnak kezelt és a mai szlovákmagyar kapcsolatokat is érintő Benedekrétumokkal a kötet nem foglalkozik. vissza MultKor, Kollai István "A kettős kereszt szent jelkép" - szlovák képviselők Slota terve ellen Felvidék.ma 2008.02.05. Szlovák ellenzéki képviselők szólították fel a polgármestereket, hogy ne engedjék meg Ján Slotáéknak kettős keresztek elhelyezését egyes falvakban. A Szlovák Nemzeti Párt a szlovák államiság jelképének számító kettős keresztet elsősorba n a magyarok lakta DélSzlovákiában akarja felállítani. Az ezt ellenző szlovák kereszténydemokrata parlamenti képviselők egyike, Frantisek Miklosko képviselő kijelentette: "a kettős kereszt szent jelkép, ezért nem állíthatja fel egy olyan párt, amely a gyű lölet hordozója és terjesztője". A Slotapárt a szlovák államiság jelképének számító kettős kereszteket akar országszerte elhelyezni idén. Az egyik kiszemelt célpont Révkomárom (Komárom), amely a szlovákiai magyarság egyik legfőbb kulturális központjának számít. A második legnagyobb pozsonyi kormányerő elnöke ezt januárban jelentette be azt követően, hogy egy keletszlovákiai, szlovákok lakta faluban az ő részvételével felavatták az első ilyen keresztet. "Egész Szlovákiában szlovák kettős kereszteket fo gunk állítani, délen is, hogy ne kelljen azt néznünk, hogyan röpködnek DélSzlovákia felett a hülye turulmadarak" - mondta Slota. Arra utalt, hogy számos délszlovákiai magyarlakta településen turulmadaras emlékmű áll , nagy részük az első és/vagy a másodi k világháború áldozatainak tiszteletére. A Szlovák Nemzeti Párt azt szeretné nyilvánvalóvá tenni, hogy nem enged azoknak, akik kétségbe akarják vonni az ország területi integritását és a szlovák államiságot. Slota megjegyezte, Komáromban nem volna szabad megismétlődnie annak a néhány évvel ezelőtti helyzetnek, amikor a Dunaparti városban a Matica Slovenská
