Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
18 A szlovén államfő felhívta a figyelmet arra, hogy változik a nem zetközi békére és biztonságra leselkedő veszélyek természete, az ENSZ és az Európai Unió ugyanazt a következtetést vonta le, jelesül, hogy a veszélyek zöme - szegénység, fertőző betegségek, környezetrombolás, terrorizmus, országokon átívelő szervezett bűn özés - nem katonai jellegű és nem lehet rájuk katonai választ adni. Ezért módosítani kell a biztonsági doktrínákat, aminek viszont gazdasági és politikai vonatkozásai vannak. Danilo Türk hangsúlyozta, hogy szükség van újfajta nemzetközi egyezményekre, amel yek feltérképeznék az újfajta veszélyeket, meghatároznák, hogy milyen intézményes és politikai eljárásra van szükség a veszélyekkel szembeni hatékony fellépés érdekében. A legnagyobb gondot jelenti a ljubljanai politikus szerint, hogy miként lehet megalkot ni a megfelelő intézményes eljárásokat. Az ENSZ BT reformjának kudarca arról tanúskodik, hogy a nemzetközi közösségnek nincs elegendő kapacitása arra, hogy ezt megalkossa. Véleménye szerint át kell alakítani az ENSZt, mint a világ egyetlen létező globális intézményét és nem kell új alternatívákban gondolkodni. A regionális atomválságokról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég szankcionálni azokat az országokat, amelyekkel szemben felmerült a gyanú, hogy titkos katonai célú atomprogramot foly tatnak, hanem számot kell vetni azzal is, hogy ezeknek az országoknak is vannak legitim biztonsági aggodalmai, amelyeket ugyancsak orvosolni kell regionális biztonsági keretekben gondolkodva. Türk szerint feledésbe merült az, hogy az atomfegyverek és techn ológiák terjesztésének tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény kötelezi az atomhatalmakat arra, hogy komoly nukleáris leszerelési tárgyalásokat folytassanak. Az általános felmelegedés problémakörével kapcsolatban Türk azt mondta, hogy a nemzetközi közös ség egyre inkább tudatában van a probléma súlyosságának, de nincs olyan intézményes rendszer, amely lehetővé tenné a hatékony fellépést az éghajlatváltozással szemben. A koszovói kérdéskörről kevés szó esett az előadáson. Az MTI kérdésére válaszolva Danilo Türk cáfolta, hogy Szlovénia a térségbeli országok közül az elsők között támogatta Koszovó függetlenné válását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a svéd kormány védnökségével már 2000ben készült olyan független elemzői jelentés, amely elsőként javas olta Koszovó "feltételes függetlenségét". Ezt az ajánlást megszívlelte később számos nemzetközi fórum, az Ahtisaarijelentés pedig már felügyelt függetlenségre tett javaslatot. Türk leszögezte, hogy Ljubljana csupán csatlakozott ehhez az elképzeléshez, mer t belátta, hogy ez az egyetlen reális javaslat a koszovói válság rendezésére. vissza Bábállam lesz Koszovó? FigyelőNet 2008. február 28. 07:00 A koszovói albán ellenzék legismertebb, házi őrizetéből épp a napokban szaba dult alakja szkeptikus a függetlenséggel kapcsolatban. Albin Kurti a FigyelőNetnek elmondta, amíg az ENSZ és az EU missziói vezetik Koszovót, nem beszélhetünk valódi függetlenségről, Hashim Thaqi pedig csak egy bábminiszterelnök. Kurti bízik ugyanakkor a b ékés együttélésben a szerbekkel. Milyen érzések vannak most Önben a függetlenség kikiáltása után? A Függetlenségi Nyilatkozatot egyes nagyhatalmak elismerték, ez egy lépés előre. Ám ugyanakkor három lépés vissza. Először is: a nyilatkozat visszatérően k ihangsúlyozza az Ahtisaaritervet, amely egy, a boszniai Republika Srpska (Boszniai Szerb Köztársaság) típusú képződményt hoz létre Koszovóban: 11 szerb községnek joga lesz az egymás közötti egyenlő, Belgráddal szemben pedig egy közvetlen, függőségi kapcso lathoz. Másodsorban mostantól itt lesz az EULEX (az EU koszovói missziója – a szerk.), mint az UNMIK (az ENSZ koszovói missziója – a szerk.) utóda. Ez megmagyarázhatatlan számunkra, ráadásul nem vonatkozik majd rájuk az a jog, amit ők erőltettek ránk. Harm adszor pedig az össznépi ünneplés a függetlenség kikiáltása alatt és után csak elterelte a figyelmet arról, ahogy az új zászló és az Ahtisaariterv alapján hozott törvények vita nélkül mentek át a törvényhozáson, ahogy Szerbia reakciójáról (elsősorban a le posaviqi és Zubin Potoki átkelő felgyújtásáról) is. Mit gondol a koszovóiak eufóriájáról, amelyet a függetlenség váltott ki? Ez építő erő lehet, vagy hamarosan csalódottság váltja majd fel? Azt gondolom, ez egy gondosan felépített látványosság volt. A „ függetlenség” főleg a televízióban zajlott le. Ha az áram elmegy, a függetlenség is odavész. Az Ahtisaariterv és az EULEX nem ad majd nekünk tényleges függetlenséget, ezzel szemben visszatérünk egy újabb Boszniához, ahol az önkényes államépítés és a stabi litás (nem a fejlődés!) paradigmája egy nagyon hasonló érem két oldala. Az eredmény előre megjósolható: különböző
