Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-28
19 etnikai hátterű politikusok együttműködése (lásd az albán Hashim Thaqi és a koszovói szerbek egyik vezetője, Oliver Ivanovics), de ez nem jele nti a hétköznapi emberek integrációját. A status quo állandósítása pedig a terület etnikai alapú megosztásával mint a béke egyetlen útja van bemutatva. Szeptemberben azt mondta lapunknak, hogy nem ért egyet az Ahtisaaritervvel, a függetlenség óta azonba n – ahogy Ön is említette – mégis ezt követik. Mit gondol, mi lesz ennek a hatása? Az Ahtisaaritervet a tárgyalócsoport és a koszovói parlament fogadta el egy éve, mert úgy adták elő, hogy ez a függetlenség ára, egy olyan függetlenségé, amelyet Szerbia, Oroszország és az ENSZ Biztonsági Tanácsa is elfogadna. Most, annak ellenére, hogy a kinyilvánított függetlenséget Szerbia és Oroszország nem fogadja el (következésképpen az ENSZ BT sem), a koszovói kormány és parlament mégis megígérte az Ahtisaariterv vé ghezvitelét (amelyet egyébként a sosem elégedett Szerbia végig elutasított). Ez egyenlő Koszovó népének a hátbadöfésével. Az Ahtisaariterv legfontosabb pontja a kisebbségek védelme. Mit gondol, ilyen történelmi sérelmek után képesek lesznek szerbek és al bánok békében együtt élni, vagy a szerbek inkább elköltöznek? Én hiszem azt, hogy lehetséges a békés együttélés albánok és szerbek között Koszovóban. Ehhez az kell, hogy a koszovói szerbek ráébredjenek: amit annyira szeretnek, Szerbia, rossz célra használ ta fel őket. A koszovói szerbeket Szerbia irányítja és továbbra is azt fogják tenni, amit ők mondanak. Szerbia pedig azt fogja kérni, hogy maradjanak. Szerbia itt akarja őket látni és nem másutt. Egy valóban független és önálló Koszovónak be kell csapnia a z ajtót Szerbia előtt, miközben a gazdasági és szociális fejlődésbe integrálni kell az itt élő szerbeket. Elég szkeptikusan nyilatkozik az EUmisszióról. Mit gondol mégis, jelenlétük hasznos lesz, vagy ront a helyzeten? Az EUmisszió az UNMIK bürokratik us örököse, miközben a 1244es határozat (amely elismeri a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szuverenitását és területi sérthetetlenségét - a szerk.) érvényben marad. Ahogy az UNMIK hivatalnokai és alkalmazottjai, úgy az EULEX is a koszovói törvények alóli függetlenséget akar. Az EULEXet a koszovóiak nem vonhatják felelősségre. Paradox, hogy 2200 rendőr és bíró a jog fölött áll majd. Tény, hogy Koszovónak valójában nincs szüksége az ENSZre, de egy saját székre az ENSZben igen. Hasonlóképp nincs szükségünk egy EUmisszióra, hogy szabályozzon minket, de arra igen, hogy az unió befogadjon minket, mint független, szuverén államot. Koszovó lesz a második EUprotektorátus alatt álló állam Bosznia után. Ott több éve vannak jelen, az ország mégsem került közelebb az unióhoz. Thaqit jelenleg hősnek tartják. Mit gondol, jó miniszterelnöke lesz az önálló Koszovónak? Hashim Thaqi talán jó miniszterelnök lehetne, ha éppen miniszterelnök tudna lenni. De nem az, és nem is lesz. Az UMNIK kontroll alatt tartotta eddig, mo st az EULEX is belép abba a nemzetközi klubba, ami Thaqit ellenőrzi. vissza Máris bánják a németek Koszovó elismerését? − A gyors diplomáciai lépés megmérgezi a koalíciós légkört Kitekintő - Kis Judit 2008. 02. 27. 11:53 Ugyan Németország látszólag simán, már múlt szerdán elismerte Koszovó függetlenségét, a nagykoalícióban most mégis "áll a bál" a döntés miatt. Az SPD frakció egyik politikusa például "maffiaállamnak" nevezte Európa legfiatalabb országát. A "Der Spiegel " című lap információi szerint a kulisszák mögött kemény viták zajlottak a német nagykoalícióban Koszovó elismerése kapcsán. Egyre több SPD (Német Szociáldemokrata Párt) politikus fejezte ki aggályait az új európai állam életképességét illetően. Tették min dezt nagyjából azzal egyidőben, hogy múlt szerdán, NagyBritannia és Franciaország után, Németország harmadik európai nagyhatalomként elismerte Koszovó függetlenségét.
