Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-23
37 Ön a tervezet visszavonását kérte. Nem lett volna elég a kifogásolt részek eltávolítását kérni? A levélben azt kértük, ne kerüljön a parlament napirendjére a törvény, legyen mód arra, hogy a nemzetközi standardokkal egyeztetett szöveg kerüljön a törvényhozás elé. Nem szerettük volna, ha a parlament zúzómalmában olyan új szövegváltozatok alakulnak ki, melyeket aztán nagyon nehéz szemlézni. Azt szerettük volna, ha az Európa Tanács normái, és az EBESZvállalások szempont jából kifogásolhatatlan szöveg kerül a képviselők elé. A tárgyalások kezdete előtt a kulturális minisztérium azt kívánta sejtetni, hogy önök nincsenek felkészülve, mivel a tervezet angol fordítását kérték tőlük. Miután találkoztam a bécsi szlovák nagyk övettel, és felmerült a tárgyalások lehetősége, a szlovák fél felajánlotta, hogy vitassuk meg Pozsonyban a tervezetet. Ezután kértük, hogy küldjenek nekünk egy hivatalos, általuk is elismert angol fordítást. Egyrészt azért, hogy ne lehessenek félreértések, amelyek a fordításból származnak, másrészt pedig, hogy ne is lehessen a fordításból származó félreértésekre hivatkozni – ez így professzionális. Végül sor került a tárgyalásra, ahol viszont nem tudtunk egyetértésre jutni a legfőbb kérdésekben. Végül kiadt uk a szakvéleményt, melynek készítője az Article 19, a világ legnevesebb sajtószabadságvédő globális civil szervezete. A jogi szakvéleményeket úgy szokták kiadni, hogy minden egyes hibát felsorolnak, és nem súlyozzák őket. Mivel már megindult a tervezet p arlamenti vitája, arra kértem az anyag készítőit, hogy emeljenek ki kulcsajánlásokat azért, hogyha a kormány a koalíciós képviselők által benyújtott módosító javaslatok formájában kívánja elfogadhatóvá tenni a tervezetet, világos legyen, mi az, ami nélkül nem lehet a leendő törvényt az európai standardokkal összhangba hozni. A jelentés két dolgot kifogásol a leginkább. A tárca által büntethető sajtómegnyilvánulásokat, a válaszadásra való jog túl tág és nem konkrét megfogalmazása, de harmadikként ide so rolnám még a pótlólagos információ közlését is, amelyet szintén rossznak tartunk. A hatos paragrafus kapcsán (amely arról szól, milyen cikkek megjelenéséért büntetheti a tárca az újságot – a szerk. megj.) egyetértek mindazokkal, akik azt mondják, hogy enne k soha nem lett volna szabad bekerülnie a törvénybe... A kormány azt állítja, ez eddig senkit nem zavart, az EBESZt sem. Mert a kormány ezt soha nem alkalmazta még. Nem lehet mentség a hatodik paragrafus kibővítésére az, hogy már megvolt. Abból az alk alomból, hogy teljes egészében megújították a korábbi rossz sajtótörvényt, el kellett volna törölni az egész paragrafust. Az, hogy eddig nem használták, nem utal arra, hogy ezután sem fogják akarni használni, a kibővítés gesztusa pedig arról a szándékról t anúskodik, hogy most már komolyan gondolják azt, amit eddig nem. Miről szól ez a paragrafus? Négy ok van rá, miért nem szerepelhetne a törvényben. Az egyik, hogy nem ide való – a büntető törvénykönyvben lenne a helye. A másik, hogy a kormánynak ad hatáskör t – nem pedig a független bíróságokra bízza az ítélet meghozatalát. A harmadik, hogy túlságosan tág, tehát túlmegy a véleményszabadság legitim korlátozásának a tárgykörén. És a negyedik ok: oly mértékben szubjektívek és definiálatlanok a fogalmak, hogy ez önmagában bármely országban alkotmányellenes önkényességre adna lehetőséget. Más uniós, illetve EBESZtagországokban van példa ilyen szabályozásra? Nincs. Nem akarok megnevezni olyan Pozsonytól keletre levő országot, ahol hasonló törvény van. Garantálo m, hogy Pozsonytól nyugatra nincs arra példa, hogy a kormánynak ilyen hatáskört adjanak, nincs arra példa, hogy a gyűlöletbeszéddel ne bíróságok foglalkozzanak. Ugyancsak kifogásolták a válaszadási jog megfogalmazását. Az Európa Tanács ezzel kapcsolato s irányelvei azt mondják, hogy válaszjog, korrekciós jog vagy helyreigazítási jog akkor él, ha két feltétel teljesül. Kell lennie egy tényállításnak, amely vagy hamis, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. És kell lennie ennek egy olyan vonatkozásának , amely legitim érdeket, például személyiségi jogot sért. Az ETstandard azt mondja: akkor keletkezik válaszjog, ha a két feltétel egyszerre teljesül. Az ajánlás emellett felsorol egy listányi okot, amikor ezt joga van a szerkesztőségnek visszautasítani. T ermészetesen vita
