Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
34 ► Lehurrogták az RMDSZt A parlament több tagja hétfőn este hurrogással fogadta, amikor az RMDSZes honatyák nemmel szavaztak a Koszovóval kapcsolatos álláspontjának elfogadásakor. Az ülést vezető elnöknek fel kellett szólítania a h angoskodókat fegyelmezettebb magatartásra. A két ház együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. A PSD is támadja az RMDSZt Az RMDSZ Koszovóval kapcsolatos álláspontja a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is nyugtalanítja. Mircea Geoană pártelnök tegnap közölte: az alakulat helyi szervezeteinek nyomására kész bizalmatlansági indítványt benyújtani emiatt a parlamentben. A polit ikus bejelentését vélhetően válaszul szánta Traian Băsescu nyilatkozataira is. Az államfő ugyanis hétfő este, egy televíziós műsor ban azon értetlenkedett, hogy miközben a PSD támadja az RMDSZt Koszovó miatt, támogatja azt a kormányt, amelynek az RMDSZ is tagj a. A szociáldemokraták a hétvégén döntenek a bizalmatlansági indítványról. vissza Koszovó – dominó KISZO 2008.02.19. A Szovjetunió békésen hullt szét, a sokkal kisebb Jugoszlávia népei vérrel fizettek az önállóságért. Az ok: a szerbek mindenáron NagySzerbia létrehozására törekedtek, ami a balkáni háborúkba torkollott. Horvátország, Szlovénia, Macedónia, BoszniaHercegovina... Most pedig Koszovó él a függetlenség mámorában. Tiltakoznak a szerbek. Ezt teszi leghűségesebb sz övetségesük, az orosz is. Történelmi jogokat (Koszovó, Rigómező a szerbek bölcsője), a dominóelv beindulását emlegetik. Koszovó nem először teremt precedenst. Példává vált, amikor a NATO bombázni kezdte Szerbiát, mert jelezte: az egységesülő Európában e gy kormány már nem tehet azt a kisebbségekkel, amit akar. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az albánok kezdetben azt az autonómiát akarták visszakapni, amelytől (Vajdasággal együtt) megfosztották őket. A szerbek hallani sem akartak az önrendelkezésről addig , amíg a szkipetárok azt kérték. Amikor viszont az albánok önálló államban kezdtek gondolkodni, már hajlandóságot mutattak. Későn... Pedig lehetett volna másképpen is, amint egy másik volt jugoszláv tagköztársaság sorsa bizonyítja. A Szerbiával és Koszov óval egyaránt határos Macedónia lakosságának 35 százaléka albán. Ám miután a (szűk) többség megadta nekik a társnemzeti státust, alkotmányban fektette le jogaikat, elszakadásuk fel sem merül. Azok az államok (Románia, Szlovákia), melyek a dominóelvvel r iogatnak, mereven elutasítják az autonómia, a társnemzeti státus megadását, azaz lényegében a békés útnak mondanak nemet. Csakhogy, ha dőlni kezdenének a dominók (ennek esélye elenyésző), csupán önmagukat okolhatnák. Az oroszok is kizárólag saját érdekeik mentén politizálnak. Nem véletlen, hogy amit Koszovó esetében teljes mértékben elutasítanak – azaz a függetlenné válást – , azt grúz – abház viszonylatban csendben támogatják. A kettő között "csak" annyi a különbség, hogy a szerbek jó, a grúzok problémákkal t erhes viszonyt ápolnak Moszkvával. Ukrajna (többek között) a kárpátaljai ruszinok önállósodási törekvéseitől tart. Pedig az ország integritása a területi, kulturális és személyi elvű autonómia megadása esetén sem kerülne veszélybe (lásd: Krími Autonóm Kö ztársaság), viszont a lépés kétségtelenül csökkentené egy esetleges konfliktus veszélyét. Jól működő autonómiák esetén a kisebbségiek körében minimálisra csökken az elszakadásra való hajlandóság. A magyarok mindenhol a konfliktusmentes megoldások mellett tették le a garast. Ennek következtében a számtalan vállonveregetés ellenére nem is értek el sehol például területi autonómiát. Romániában 18 év alatt még csak a Bolyai Egyetem önállóságát sem sikerült visszaállítani. Nem az a baj, hogy a magyar kisebbség ek a békés utat választották, hanem az, hogy Európa, a világ eddig csak a nyers erőt ismerte el. Pedig ha támogatná az autonómiatörekvéseket, akkor nem törnének ki a koszovóihoz hasonló konfliktusok, mert nem volna értelmük. vissza Tóth Viktor
