Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
10 Solana váratlanul, kedden délután érkezett 24 órás látogatásra Pristinába, s első tárgy alópartnere Fatmir Sejdiu államfő volt. Találkozójuk után az EU politikusa közölte, hogy az "európai perspektíva a Balkán minden országa előtt nyitva áll". Sejdiu a helyi sajtónak adott nyilatkozatában ezt úgy fordította le, hogy Javier Solanától garanciát kapott Koszovó EU- és NATOcsatlakozásának támogatásához. Brüsszeli értesülések szerint Solana, akinek még Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel is találkoznia kell, azért ment Pristinába, hogy tájékoztatást adjon a koszovói vezetőknek a különböző uniós támogatási alapok felhasználásának lehetőségeiről, illetve hogy megvitassa velük az EULEX érkezésének, elhelyezésének, működésének mindmáig nem tisztázott kérdéseit. vissza Szlovákiában egyesek trónfosztásra készülnek a Dzurindapártban Keszeli Ferenc , az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2008. február 19., kedd (MTI) - Mikulás Dzurindának mennie kell a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) éléről, nyilatkozta kedden este az ellenzéki párt alelnöke, Juraj L iska. Liska, aki annak idején Dzurinda kormányának védelmi minisztereként a magyarországi Hejcén szerencsétlenül járt és 42 emberéletet követelő szlovák katonai szállító repülőgép katasztrófája miatt mondott le, a Hospodárské Noviny című gazdasági nap ilap internetes honlapján a nyolc évig kormányzó exminiszterelnököt tette felelőssé az ellenzéki vezérpárt támogatottságának erőteljes megcsappanásáért, mondván, a párt élén álló Dzurinda maga is mérlegelni lenne köteles, vajon nem ő fékezie az SDKÚ fejlő dését. Elemzők gyakori észrevételezése szerint a Robert Fico vezette kormánykoalícióval szemben a parlament hárompárti ellenzéke meglehetősen tehetetlen és tanácstalan: a gyakorlati politikában a populista koalíció ellenében semmilyen érdemi lépést nem képes tenni, indítványait rendre lesöprik az asztalról. A párt rendkívüli kongresszusának mielőbbi összehívását sürgető Liska szerint a fórumon a pártvezetés cseréjének indítékait nyíltan és kíméletlenül meg kell vitatni, s mint állítja, törekvése jel entős erejű háttértámogatást élvez. A Dzurinda vezette párt ellenzéki partnerei, a Magyar Koalíció Pártja (MK) és a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ezzel kapcsolatban egyelőre nem mondtak véleményt. Az elhangzotakra késő este reagálva Mi kulás Dzurinda meglepőnek nevezte Liska nyilatkozatát, mert mint mondta, a pártján belül a kezdetektől nyílt pártbeszéd folyik, az ilyen kérdéseket mindig is egymás között volt szokás megvitatni, s jómaga a jövőben sem kívánja a párton belüli vitákat a méd iában lefolytatni. vissza Kisebbség és nemzetállam - ELEMZÉS 2008. február 20. (MTI) - Nemzetállam és etnikai sokszínűség kényes viszonyát boncolgatja a Neue Zürcher Zeitungban publikált írásában Romedi Arquint, az Euró pai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) volt elnöke abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt, 1998 februárjában lépett hatályba a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai konvenció. A keretegyezmény kidolgozásának ötlete a balkáni háborúk csúc spontján, 1993 őszén fogant meg, az Európa Tanács bécsi csúcsértekezletén. A dokumentumot eddig 34 európai állam ratifikálta; nincs közöttük Franciaország, Görögország és még jó néhány nyugateurópai ország. Ezek azt hangoztatják, hogy náluk minden állampo lgár egyenlő, s ezért nem vesznek tudomást a területükön élő számos etnikumról, s kollektív jogokat sem hajlandók szavatolni a kisebbségeknek. A keretegyezmény átfogja a nyelvi és kulturális közösségek, népek vagy etnikumok fennmaradása szempontjából f ontos összes szférát. Az alapvető jogok (véleménynyilvánítás, gyülekezés, szerveződés stb.) mellett kiterjed az oktatásra, a tájékoztatásra, bíráskodásra, és rögzíti az anyanyelvi személynév, a hagyományos helység- és tájnevek használatának a jogát éppúgy, mint a határon túlnyúló kulturális kapcsolatok ápolását. A követelmények többségének a megfogalmazásában benne van a "lehet" szó, ami nagy mozgásteret ad az egyes államoknak a megvalósításban. Ennek tulajdonítható, hogy az Európa Tanács tagjainak több sége becikkelyezte a konvenciót. Az egyezmény másik gyengéje, hogy az egyes államokra bízza, mely kisebbségeket kívánnak a konvenció védelme alá hel yezni. Hiányzik a szövegből a "nemzeti kisebbség" pontos meghatározása éppúgy, mint a kollektív jogok említése. A dokumentum rögzíti a kisebbségek jogát ahhoz, hogy "hatékonyan részt vegyenek" az őket különösen érintő kulturális, társadalmi és közügyek ben. Ez a részvétel az európai "új demokráciákban" (értsd: a volt kommunista országokban) úgy valósult meg, hogy etnikai alapon szerveződő pártok jöttek létre, ami megszabta az állampolitika etnizálásának szerkezeti keretét. Ezzel szemben a "régi Európában " a nemzeti kisebbségek zöme a civil társadalom keretein belül szerveződött. Így az állam nem etnikai kategóriák szerint definiálódik, ami fokozza az állampolgárok lojalitását az állam egésze iránt.
