Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-20
11 Arquint - aki a rétoromán nyelvi és kulturális egyesü letek ernyőszervezetének, a Lia Romantschának is volt az elnöke - abban látja a konvenció igazi problémáját, hogy annak alapját a nyugateurópai államok nemzetállamfelfogása képezi. NyugatEurópa a XX. század második felében sem volt képes elszakadni ettő l a felfogástól, és etnikai téren nem tudta közelíteni a modern államot a sokszínűség politikájához. Ez már a fogalmaknál tetten érhető. Míg Svájcnak mint a kevés soknemzetű európai állam egyikének a törvényei nyelvi és kulturális közösségekről szólnak , addig a nemzeti kisebbség fogalma másutt csupán a nemzetállami eszme melléktermékének számít. Ráadásul ez a fogalom csak az anyaországuktól többnyire mesterséges határokkal elválasztott közösségekre terjed ki, és nem vonatkozik olyan autoktón népekre, mi nt a rétoromán vagy a katalán, amelyek nem rendelkeznek saját állammal. Közép- és KeletEurópában sokáig ismeretlen volt a nemzeti kisebbség fogalma; errefelé csupán népekről, illetve nemzetiségekről beszéltek. Egyes államok és az úgynevezett nemzeti kisebbségek is joggal berzenkednek e megjelölés ellen, követelve, hogy te kintsék őket a többségi népességgel egyenértékű népnek. A konvenció másik, jellegzetesen "nyugati" ismertetőjegye, hogy a nemzeti kisebbségek védelmét azok hagyományos lakóterületére korlátozza. A nyelvi és kulturális autonómiához fűződő jog - még ha j obbára csak jelképes természetű volt is - hagyományos településeiken túl is biztosítva volt KeletEurópa különböző nemzetiségei számára. A személyelvűség sikerrel valósult meg például Magyarország kisebbségi politikájában. A keleti régiók többségében n em foszlott szét olyan mértékben a multikulturális társadalom tudata, mint amennyire az - a nemzetállam eszméjének köszönhetően - NyugatEurópában történt. Ebből a szempontból nem lehet lesöpörni az asztalról azt az érvet, amely lappangó nyelvpolitikai gya rmatosítást vet az új demokráciák szemére. Ezekben az országokban semmiképpen sem lehet különböző háttérrel rendelkező egyenrangú partnerek párbeszédéről beszélni. Ezen a téren a híd szerepét tölthetné be Svájc, amely egyike a kevés többnemzetű demokrácián ak NyugatEurópában. A többnemzetű modern állam értékei közé sorolja Arquint a tisztázott fogalmakat és a többnyelvűség összállami kisugárzását. Az állampolitika szempontjából stabilizáló tényezőnek nevezi, hogy a nyelvi és kulturális közösségek jogait és hatásköreit - szövetségi vagy civiltársadalmi szervezetek révén - sikerült kivonni az állami gyámkodás (és az esetleges nacionalista ideologizálás tendenciái) alól. A modern állam többnemzetű koncepciójához sorolja a svájci szerző a többségi nemzet tel szemben támasztott követelményeket is, amelyeket egyáltalán nem vett tekintetbe az 1998ban hatályba lépett keretegyezmény. Ide tartozik például az oktatáson belüli nyelvi politika, és vele együtt az ország valamennyi lakosára háruló, magától értetődő azon kötelesség, hogy ők is megtanuljanak egy második, az országban beszélt nyelvet. A tömegtájékoztatási eszközökre az a feladat hárul, hogy ne "gettósítsák" a kisebbségek nyelveit; ehelyett inkább nyújtsanak lehetőséget a mindenkori többségnek arra, hogy átélje az ország nyelvi és kulturális sokszínűségét. Arquint szerint tíz év után itt az ideje új irányt adni a kisebbségek védelmének; a tennivalók újrafogalmazásának középpontjába Európa nyelvi és kulturális sokrétűségének megőrzését kell állítani. vissza Románia visszavonja diplomáciai kirendeltségét Koszovóból Kitekintő / transindex.ro 2008. 02. 19. 14:50 Visszavonja Pristinából diplomáciai képviseletét Románia, mivel a Szerbiától való függetlenségét egyoldalúan kinyilvánított tartomány törvénytelenül járt el – nyilatkozta Traian Băsescu államfő hivatalos sajtótájékoztatón tegnap, azt követően, hogy délutáni egyeztetésre hívta ezügyben a parlamenti pártokat. Az ENSZ békefenntartó erőinek körében tevékenykedő csen dőrök tovább folytatják szolgálatukat Koszovóban – jelentette még be az elnök. Az államfő megjegyezte, Románia a többi EUs tagállammal kötött egyezség alapján megvárta a külügyminiszterek tanácsa ülésének lezárását míg hivatalosan is állást foglalt Koszov ó függetlenségének ügyében. Tegnap este a parlament támogatásáról biztosította a kormányt és az államelnököt a Koszovó egyoldalúan kinyilvánított függetlenségét ellenző álláspontjukban. A törvényhozó testület két házának együttes ülésén 357 szavazattal és 27 szavazat ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti: Románia nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Amikor a szavazás során az RMDSZ képviselői a nyilatkozat elfogadása ellen szavaztak, az ülésteremben általános felháborodá s lett úrrá, majd a házelnöknek kellett rendet teremtenie.
