Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya

2008-02-16

19 Koszovóban 1999ben - a NATO 78 napon át bombázta Jugoszlávi

át, 2001ben pedig Macedóniában (3 hónapig)

voltak harcok, zavargások. Ma az egykori tagállamok közül csak Szlovénia és Horvátország éri el az 1990es GDP szintjét. Szlovénia: A kétmilliós ország messze a legfejlettebb exjugoszláv köztársaság. Valój

ában az egyetlen, amelyik profitálni

tudott Tito egykori birodalmának széteséséből. Földrajzi fekvésének is köszönhetően, sikerült gyorsan kiszállnia a

délszláv háborúból. Ma NATO tag, uniós tagállam, euróval fizet, a schengeni zónán belül van, egyszóva

l a nyugati demokráciákhoz

sorolja magát. A bűnözés alacsony szintű, a munkanélküliség 6,3 százalékos. Az életszínvonalat tekintve pedig a

világ országainak listáján a 27. helyet foglalja el, közvetlenül Dél- Korea mögött. Horvátország: A 4,5 millió lak

osú állam fejlődését évekkel vetette vissza a délszláv háború. Ma is küzd még a múlttal. A

horvátok nehezen emésztik meg például, hogy a saját területeik visszafoglalására indított 1995ös Vihar

hadművelet során történtek miatt Európa háborús bűnösnek kiál

totta ki több - általuk felszabadító hősként tisztelt - tábornokukat. A nemzetközi izoláció és gazdasági stagnálás évei után most már egyértelműen Európába tart. Az idén NATO

tagállam válhat belőle, és 2011 környékén esélye lehet az uniós csatlakozásra i

s. A korrupció és bűnözés

visszaszorításáért azonban jócskán van még mit tennie. A munkanélküliség 15 százalékos, életszínvonalát tekintve

pedig a 47. helyen van a világranglistán, Uruguay mellett. Szerbia: A 9,4 millió lakosú ország egy ideig Jugoszlá

via folytatásának, illetve utódának hitte magát. A válás pillanataiban

sokan azt sem zárták ki, hogy a politikai, és társadalmi fejlődés útjára lép, ám az új „vezér” Slobodan Milošević,

inkább hitt a fegyveres erőben, és a nacionalizmusban. 1990től véres háborúkban és diplomáciai úton is, folyamatosan veszíti el a területeit. 1993ben a világ legnagyobb

(20 ezer százalékos) inflációját produkálta, ekkor adták ki például az 500 milliárd dináros bankjegyet.Az elmúlt 17

évben többször is karnyújtásnyira volt egy demokratikus reformtól, sajnos mindig közbejött valami. Európa felé

tekintő miniszterelnökét, Zoran Đinđićet például 2003ban meggyilkolták. Szerbiában 25 százalékos a munkanélküliség, és az egyik legjobban szervezett maffiával dicsekedhet Európában. Állampolgárai csak vízummal léphetnek be a schengeni területekre. Utolsó „csatolt része” Koszovó, amelynek

függetlenedése vízválasztó az egykor igen nagy hatalmú exjugoszláv tagállam jövőjét illetően. Ragaszkodás a

múlthoz, elvekhez, gyökerekhez, vagy Eu

rópából támogatott béke, jólét, fejlődés? - ez most a kérdés. Bosznia Hercegovina: Négymillió ember lakta, térképen előre berajzolt, mesterségesen létrehozott, etnikai alapokon működő ország.

Nehezen vívta ki a függetlenségét, sok véráldozat árán. A II.

világháború után a legnagyobb európai népirtás

zajlott itt le. A négyéves polgárháború végeredménye aztán három nemzet töredező szövetsége lett. Hivatalosan két nagy része

van: a Szerb Köztársaság és a BoszniaHercegovina Föderáció. A munkanélküliség 3

5 százalékos, az infláció10 százalékos, az életszínvonalat tekintve pedig Mauritius mögé, a

66. helyre sorolja a világ.