Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-16
20 Koszovó: Lakossága 2,5 millió. Autonómiáját Jugoszlávia szétesése után a szerbek elvették, 1999 óta pedig Szerbia tartományaként, v al ójában azonban az ENSZ felügyelete alatt működik. Az elmúlt másfél évtizede elnyomásról, örökös harcról, nemzetiségi megkülönböztetésről, terrorról szólt. Az átlagbér 200 euró körül van. A lakosság 45 százaléka egy dollárból él naponta. A negyedik legkor ruptabb állam a földön. A munkanélküliség 40 százalékos. Évente 300 millió dollár értékben exportál, és 3 milliárd dollárért importál. A koszovói albán maffiának világhíre van, elsősorban a drogcsempészet miatt. Két éve folyamatosan az elszakadást, önállós odást tervezi, amitől most már talán csak pillanatokra van… Montenegró: A mindössze 600 ezer főt számláló ország a legkisebb és legfiatalabb függetlenné vált egykori tagállam. A délszláv háborúban a szerbek oldalán vett részt. Politikusai a kezdetektől az európai út felé kacsingattak, 2000től pedig határozottan az elszakadás irányába tartottak. 2003ban Szerbia laza szövetséget ajánlott, ami három évig állt fenn. Az Európai Unió népszavazáshoz kötötte a függetlenség elismerését, az elvárt küszöb pedig 55 százalékos többség volt. 2006ban hajszállal efölött voksolt a lakosság az önálló létre. Szerbia beletörődése Montenegró elszakadásába Oroszországnak köszönhető. A legnagyobb befektetők ugyanis oroszok a térségben. Crna Gora politikai és gazdasági te kintetben klasszikus „off shore” állam, ahol igen nagy a korrupció. Az ingatlanárak 400 százalékot ugrottak az utóbbi években, a tengerparti turizmus fellendülőben, viszont 20 százalékos a munkanélküliség. Macedónia: A 2,1 millió lakosú állam volt Jugosz lávia legdélebbi határa. 1991 szeptemberében vált függetlenné. Első körben kimaradt a háborúból, helyette etnikai, szociális, és gazdasági problémákkal küzdött. Görögország kifogásolta, hogy az egyik tartománya nevét vette fel, így az ENSZ 1993ban csak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezést hagyta jóvá - máig így hívják. Az 1999es koszovói konfliktus idején 400 ezer albán menekültet fogadott be. 2001ben zajlott le a saját polgárháborúja, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaakcióit végül a NATO verte le. Macedónia szeretne uniós tagállam lenni, 2004ben benyújtotta a csatlakozási kérelmét is, ám 2015nél előbb biztosan nem lesz esélye rá. A NATO tagság sokkal közelibb, még az is lehet, hogy már az idén beveszi a katonai tömb. Az egyik legszegényebb állam a földön, az életszínvonalat tekintve a 69. helyen van a világban, még Albánia is megelőzi. A munkanélküliség 35 százalékos, a lakosság jóformán csak mezőgazdaságból él. vissza Bizonytalan a független Koszovó kikiáltásának ideje NOL • Népszabadság Online • 2008. február 16. Szombat reggel sem lehetett tudni, mikor kiáltják ki Koszovó függetlenségét. Hétvégére ígérték a bejelentést, de hogy megtörténike, azt csak találgatni lehet. Az idegek pattanásig feszültek a délszer biai tartományban, Szerbiában, s több ország fővárosában. Jellemző a hangulatra, hogy a koszovói fővárosban tolongó, már majd másfélezer újságíró péntek délután kis híján megkövezte Hashim Thaci miniszterelnököt. Ő ugyanis - miközben minden jelenlévő a f üggetlenségi nyilatkozat időpontjára volt kíváncsi - egy még nem létező állam nem létező kormánya nemzetiségekkel foglalkozó minisztériumának a létrehozását jelentette be. Ezzel a jelentéktelen hírrel jól arcul csapta a felajzott nemzetközi