Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-16
18 Koszovó függetlenségének kikiáltása nyomán az egész Balkánon ingataggá válik a helyzet - vélekedett pénteken egy vezető bo szniai muzulmán politikus. Az uniós diplomaták körében köröztetett "forgatókönyv" szerint vasárnap reggel Hashim Thaci koszovói miniszterelnök összehívja a parlament rendkívüli ülését, de ezt aznap csak 11 órakor jelentik be nyilvánosan. Egy órával a par lamenti ülés után Thaci és Fatmir Sejdiu koszovói elnök sajtóértekezletet tart. A parlament be fogja jelenteni, hogy a tartomány függetlenségéről szóló döntés márciusban lép hatályba. Addig ugyanis még el kell fogadni az új alkotmányt és 26 törvényt, amely ek zöme a szerb kisebbség védelmét szolgálja, összhangban a Koszovó jogi státusára vonatkozó Ahtisaaritervvel. Silajdzic: Koszovó miatt ingatag lesz a balkáni helyzet Koszovó függetlenségének várható kikiáltása nyomán az egész Balkánon ingataggá válik a helyzet - vélekedett pénteken egy vezető boszniai muzulmán politikus. Haris Silajdzic, a boszniai kollektív államelnökség muzulmán tagja szerint az albán többségű délszerbiai tartomány függetlenségének a - hét végére várt - kikiáltásával az egész Balkáno n "ingatag korszak" köszönt be, s vannak olyan körök és szervezetek, amelyek még BoszniaHercegovinában is feszültséget kívánnak szítani. Silajdzic ezzel arra célzott, hogy a BoszniaHercegovina területének mintegy felén létrejött szerb államalakulatban, a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) egy civil szervezet az entitás függetlenségét követelő tömegtüntetéseket tervez arra az esetre, ha az Európai Unió elismerné Koszovó függetlenségét. A boszniai szerbek döntő többsége úgy véli, hogy országuk határait módo sítani kell, ha Koszovó kiválik Szerbiából. A boszniai szerb rendőrség pénteken bejelentette, hogy egységeit készültségbe helyezte bármiféle incidens megakadályozása érdekében. vissza Romló kétoldalú kapcsolatok − Szerbia d iplomáciai válaszlépésekre készül Koszovó elismerése miatt HVG • 2008. február 15. 17:45 Szerbia alacsonyabb szintre fogja leszállítani, de nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait a Koszovó függetlenségét elismerő országokkal - jelentette be pénteken Boris Tadic szerb elnök. Az önálló Koszovót elismerő országokkal "egészen biztosan nem lesznek olyan minőségűek és szintűek a kétoldalú kapcsolatok, mint ma" - mondta Tadic. Hangsúlyozta ugyanakkor, "ha Szerbia úgy határoz, hogy visszahívja nagyköveteit , ez nem jelenti sem a kommunikálás beszüntetését, sem a kapcsolatok megszakítását ezekkel az országokkal". Ez volt az első alkalom, hogy a legfelső szintű szerbiai vezetők egyike félreérthetetlenül kijelentette: Belgrád meg fogja torolni a külföldi kormá nyokon Koszovó önálló államiságának elismerését. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök ugyancsak pénteken éles kirohanást intézett a Koszovó függetlenségi törekvését támogató nyugati országok ellen, mondván: azt követelik, hogy Szerbia járuljon hozzá eg y "rabszolga" státushoz. A szerbiai vezetők utóbbi napokban elhangzott, egyre indulatosabb szónoklataival nyilvánvalóan fokozni akarják a nyomást a külföldi kormányokra annak érdekében, hogy ne ismerjék el Koszovó függetlenségét, amelynek kikiáltása napok on belül várható. vissza Csak Szlovénia profitált Jugoszlávia széteséséből Népszabadság - Féderer Ágnes - 2008. február 16. Öt háború törte darabokra az egykori Jugoszláviát, ezek során több mint 300 ezer ember halt meg, s ok százezer pedig elmenekült az otthonából. A volt tagállamok helyzete annyira különbözik, hogy nehéz elhinni, valaha ugyanannak az országnak a részei voltak. Összeszedtük mi lett mára Tito álmából. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hivatalos an 1992. április 28án szűnt meg. Öt háború tört ki emiatt: 1991 nyarán Szlovéniában egy hétig tartott, 1990 és1995 között Horvátországban 5 évig, 19921996ig Bosznia és Hercegovinában 4 évig.
