Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-15
28 hívjon össze donorkonferenciát a térség megsegítése érdekében. Koszovó, amelynek éves im portja 1161 millió, exportja pedig 47 millió euró volt 2005ben, szinte teljes egészében külső támogatásra szorul. Halmai Katalin (Brüsszel) Nemzetiségi arányok (2000) ▪ 88% albán ▪ 7% szerb ▪ 3% bosnyák ▪ 2% cigány ▪ 1% török Valóra válik a „Kígyó” álma Az 1968ban született Hashim Thaci koszovói miniszterelnök ellentmondásosan alakuló pályája csúcsának mondhatja, hogy éppen ő hirdetheti ki a tartomány függetlenségét. A Drenicavölgy közelében nőtt fel. Már egyetemistaként közel került a politikához. A koszovói albánok szellemi vezetőjük, a későbbi elnök, a 2006ban elhunyt Ibrahim Rugova vezetésével saját, a szerb hatóságok által illegálisnak tartott intézményrendszert alakítottak ki. A Pristinai Albán Egyetem elszakadt a hivatalos oktatási intézménytől. A szkip etárok így fejezték ki tiltakozásukat amiatt, hogy 1989ben Milosevics elvette a tartomány autonómiáját. Thaci az egyetem diákvezetője volt. Filozófia és történelem szakon végzett. Posztgraduális tanulmányait Svájcban, a zürichi egyetemen folytatta, ahol a Balkán történelmével foglalkozott. 1993ban csatlakozott az albán emigránsok szervezetéhez, majd a marxista – leninista és ultranacionalista Koszovói Népi Mozgalom (LPK) egyik alapítója lett. A párt a balkáni albánok lakta területek egyesítését tűzte ki cél ként. Később visszatért szülőföldjére, ahol a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetője lett. A „Kígyó” (albánul „Gjarperi”) gúnynevet kapta. Egyebek mellett a szervezet pénzügyeit intézte. 1997 júliusában távollétében tíz év börtönre ítélték t errorizmus vádjával. A Koszovó felszabadításáért fegyverrel küzdő UCK számos merényletet követett el, a szervezet sok szerb életét oltotta ki. 1999ben Thaci az UCK vezetőjeként részt vett a rambouilleti békekonferencián. Szervezetét később Albán Demokrat a Pártra (PDK) keresztelték át, amely 34 százalékkal nyerte meg a 2007. novemberi koszovói választást. A miniszterelnökké választott Thaci nemrégiben alakította meg kormányát. Újabb esélyt kapott a Smer Magyar Hírlap, 2008.02.15. Robert Fico és Ján Slota még tanulhat az európai szocialistáktól. Döntött az Európai Szocialisták Pártja: folytathatja csatlakozását közösségükhöz a Smer, Fico szlovák kormányfő pártja. A pozsonyi miniszterelnök és szövetségese, a radikális Ján Slota titkos levélben tett hit et a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása mellett. Az Európai Szocialisták Pártja helyreállította a Robert Fico miniszterelnök vezette szlovák Smer ideiglenes tagságát. "A tegnapi elnökségi ülésen kialakult kisebb vita a pozsonyi kormánypártról, de végül a testület nyolcvan százaléka támogatta a döntést – mondta lapunknak Dobolyi Alexandra (MSZP)európai parlamenti magyar képviselő szocialista képviselő. – Budapest elutasító álláspontját csak a francia, a vallon és a flamand képviselők osztották." A S mernek az európai pártszövetséghez való csatlakozását 2006ban függesztették fel, amikor koalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal. Az utóbbi párt tagjai és vezetőjük, Ján Slota gyakran szélsőséges nézeteket hangoztatnak, és magyarellenes kirohanásaik is jól ismertek. "A magyar véleményt én képviseltem az ülésen. Arra hivatkoztam, hogy az Európai Szocialisták Pártja alapszabálya kimondja: nem lehet tag olyan párt, amely szélsőjobboldali erővel lép szövetségre. A másik oldal azzal érvelt, hogy a Smer még nem teljes jogú tag, ezért koalíciós partnere miatt nem rekeszthető ki a csatlakozási folyamatból. Ráadásul hozzátették, hogy a pozsonyi pártnak javára is válhat, ha megfigyeli az EUs szocialisták munkáját" – mondta Dobolyi. A Smer csak 2009 novemberében, az európai pártcsalád kongresszusán válhat teljes jogú taggá, ám addig az európai szocialisták folyamatosan figyelik a tevékenységét. Fico és Slota korábban egy Poul Nyrup Rasmussennek, az Európai Szocialisták Pártja elnökének küldött titkos levélben köte lezte el magát a demokrácia és a jogállamiság mellett. "Olyan társadalmat akarunk építeni, amely a méltóságon, a szabadságon, az egyenlőségen, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásán alapszik – beleértve a kisebbségekhez tartozók
