Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-15
29 jogainak védelmét i s. Közösséget, amely a kölcsönös elismerésre épül, amelyben az emberi változatosságot ünnepeljük, az erőszakot pedig elítéljük" – olvasható a Brüsszelből lapunknak is eljuttatott levélben. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja nem kommentálta a döntést. Váli Júlia Edvard Beneš szovjet ügynök volt? Felvidék.ma 2008.02.15. Az egykori csehszlovák köztársasági elnökről, - akit az utóbbi időben a hírhedt Benešdekrétumok révén ismerhetett meg a közvélemény - a minap kiderült, a második világháború elő tt szorosan együttműködött a szovjet titkosszolgálattal. Ebből eredően a háború után zsarolhatóvá vált, amit a szovjetek értésére is adtak. Az 1948as „februári győzelem” után Beneš támogatásával Klement Gottwald hatalomra juttatta a kommunista pártot, h ogy az országban átvegyen minden hatalmat, derül ki a a Pravda cikkéből. A lap a lgfrissebb szovjet kémelhárítás közlésére hivatkozik, amit a történészek egyelőre nem erősítettek meg. Azt viszont viszont tudják, hogy Beneš a háború előtt együttműködött biz onyos Piotor Zubov tartótiszttel, írja a „Služby vonkajšej rozviedky Ruskej federácie“ internetes portál.. 1948 februárjában Sztálin és Molotov megbízásából Zubov Prágába utazott, hogy tárgyaljon a már beteg Beneš köztársasági elnökkel. Arról kellett megg yőzze, hogy ne akadályozza Gottwaldot a hatalom átvételében Csehszlovákiában. "Zubov ezt a feladatatot sikeresen teljesítette“, állítja a weboldalon Vladimir Karpov, a szovjet titkosszolgálat történelmének jó ismerője. Zubov ezért a teljesítményéért megkap ta a Leninérdemrendet, majd négy évvel később elhunyt. Michal Štefanský, a pozsonyi Katonai Történelmi Intézetből arra emlékeztet, hogy ezzel a szenzációval elsőként Pavel Szudoplatov, a volt szovjet titkosszolgálat vezetőjének helyettese állt elő. Az ő emlékiratait 1994ben adták ki az USAban, két évvel később pedig Oroszországban. "A megzsarolt Benešről szóló információk már akkor vihart keltettek a szovjet ügynökök sorában, bár eddig egyetlen forrás sem erősítette meg az állítottakat", egészíti ki Št efanský. Zubov az utolsó Benešsel való találkán a prágai Hradčanyban emlékeztette az elnököt a Kremlre és a Lubjankára (a KGB központja), a közös múltra, a bizalmas kapcsolatokra utalva. Mi több, egy tízezer dolláros átvételi igazolással szorította az el nököt a sarokba, amelyet Beneš titkára vett át, miután 1938ban illegalitásba vonult. Benešt arra is emlékeztette, hogy mint működött közre a katonai puccs lebonyolításában a volt Jugoszlávia ellen. A titkos hadműveletbe természetszerűleg Sztálint is beava tták. Moszkva emlékeztette Benešt ezekre a kellemetlen epizódokra, arra, hogy amennyiben visszautasít bármit is a szovjet kérésekből, nyilvánosságra hozzák említett aktivitásait, emékezetet Szudoplatov. Titkos ügynökök hálózatában Jelena Szerapionovová , az Orosz Tudományos Akadémia történésze, aki maga is foglalkozik a háború utáni csehszlovák történelemmel és annak Szovjetunióbeli kapcsolataival, egyértelműen nem tudja megerősíteni a „sokkoló hírt“, azt viszont maga is állítja, hogy Benešnek szoros ka pcsolatai voltak a szovjet vezetéssel. „Teljesen bizonoysan“ tudja például azt, hogy Beneš már a háború előtt és alatt szoros kapcsolatban volt a szovjet titkosszolgálattal, amelynek információkat adott át Tuchacsev tábornokról, aki németországi ügynökként tevékenykedett. Szudoplatov és Zubov abban az időben utazott Prágába, amikor ott már jelentős számú szovjet ügynök tevékenykedett. Karol Kaplan cseh történész kutatásai szerint az egész hálózatot két titkos tiszt irányította, akik Chozjanov a Tichonov n éven szerepeltek. Az első a háború idején Londonban látott el rezidensi beosztást, ahol Csicsajevvel dolgozott együtt. Abban az időben együttműködött ezenkívül Beneš meghosszabbított kezével, Františkom Moravec titkos ügynökkel. Akkora a szovjet ügynökök m ár teljesen beépültek és irányították az elhíresült csehszlovák Štbtitkosszolgálatot, amely a csehszlovák kommunista párt fennhatósága alatt és irányításával fejtette ki ügybúzgó tevékenységét, zárta František Hanzlík cseh történész. D. Varga László
