Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-13
17 összefogás szükségességét emeli ki. Kostunica kijelentette: pillanatnyilag az a legfontosabb, hogy megszilárdítsák a nemzeti egységet, és hogy az összes állami intézmény helytálljon a déli tartomány megtartásáért folyó küzdelemben. Cedomir Jovanovic liberálisai szerint Kostunica ismét megzsarolta Tadic demokratáit, és visszaélve a koszovói helyzettel, egyszerűen lesöpörte az asztalról az uniós megállapodást. Ezért csak idő kérdése, hogy miko r újul ki a viszály közöttük. Nada Kolundzija demokrata frakcióvezető azonban tegnap azt állította, hogy sikerült megóvniuk az európai perspektívát. A radikálisok vezetője, Tomislav Nikolic megvádolta a kormánypártokat, hogy civakodásukkal megnyitották a z utat Koszovó függetlensége előtt. A válság szerinte bátorítólag hatott az albánokra és az amerikaiakra, hogy minél előbb véghezvigyék szándékukat. A radikálisok a rendkívüli állapot kihirdetését szorgalmazzák, szerintük ez elkerülhetetlen, amikor az orsz ág egy részének elrablására készülnek. A demokraták határozottan elutasítják a javaslatot, Dragan Sutanovac védelmi miniszter szerint ebből semmi haszna nem lenne sem Szerbia polgárainak, sem a koszovói szerbeknek, de kapóra jönne azoknak, akik a zavarosba n akarnak halászni. -------------------------------------------------------------------------------- Albán ünnepi készülődés A pristinai lapok a szerint az albánok biztosan nem fognak erőszakhoz folyamodni. A tartomány többségi lakossága örömmel készü l a nagy napra, amikor a parlament meghozza történelmi döntését. Az igazi ünnepséget azonban kéthárom hét múlva tartják meg, de nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is, hogy ne utazzanak százezrek Pristinába. A koszovói szerbek természetesen nem fognak ü nnepelni. Nebojsa Jovic, a szerb nemzeti tanács mitrovicai vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem tapasztalható félelem vagy pánikhangulat a városban. Eltökélték, hogy a szerbek lakta északkoszovói vidékek nem lesznek a független koszovói részei, de mérlegel ni fogják minden lépésüket, és folyamatosan konzultálnak Belgráddal. Ha rendbontás történik, a szerbek megvédik magukat. A délebbre levő szerb enklávék lakossága azonban nyugtalansággal néz a fejlemények elé, és olyan megtorlásoktól tart, mint amilyenek há rom évvel ezelőtt söpörtek végig a tartományon. vissza J. Garai Béla, Újvidék Hárommillió eurós bírság Romániának Magyar Hírlap 2008.02.13. Negatív rekordot állított fel Románia: egyetlen nap alatt tizenkilenc pe rt veszített el az Európai Emberi Jogi Bíróságon romániai polgárokkal szemben. A strasbourgi bírák döntöttek: a román államnak három hónapon belül vissza kell juttatnia ingatlanokat, lakásokat, villákat, telkeket jogos tulajdonosaiknak. Ha erre nincs lehetősége, ugyancsak kilencven nap alatt csaknem hárommillió eurós kártérítést kell kifizetnie – más pénzügyi források hiányában az adófizetők pénzéből. A felperesek túlnyomó része az elkobzott ingatlanjaik visszaszolgáltatása kapcsán hozott romániai ít életekkel volt elégedetlen, és miután Romániában több lehetősége már nem volt a per folytatására, Strasbourghoz, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz (CEDO) fordult. A felperesek a legtöbb esetben azért nyerhettek, mert az állam az eredeti tulajdonos kártalan ítása nélkül adott el ingatlanokat a bérlőknek. Romániában igen sokan fordulnak panaszukkal az európai igazságszolgáltatási testülethez. A romániai igazságszolgáltatás hírhedett a korruptságáról, gyakori, hogy csúszópénzek fejében teljesen illetéktelenekne k szolgáltatták vissza az elkobzott javakat. Az országban valóságos maffiahálózatok alakultak ki, megvesztegetéssel és egyéb törvénytelen eszközökkel teszik rá a kezüket az államosított ingatlanokra. Emiatt nem egy öngyilkosság történt már Romániában. A CEDOnál csaknem tízezer Romániából érkezett kereset vár megoldásra, és eddig több mint hatmillió euró kártérítés kifizetésére ítélték a román államot. Tekintettel a joggyakorlatra, Romániát elítélhetik olyan esetekért is, mint a volt tulajdonosok ingatlan jainak visszaszerzési lehetetlensége, az igazságszolgáltatáshoz való jog megszegése, az eljárások hosszadalmassága, a közintézmények részéről tanúsított embertelen és megalázó bánásmód, illetve a kivizsgálás elmaradása ilyen esetekben, a roma kisebbség ell en elkövetett erőszak, újságírók elítélése, a bírói
