Reggeli Sajtófigyelő, 2008. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-02-09
11 – Ha elfogadom, hogy ez a középeurópai ország nem a M agyar Királyság volt, hanem csupán a magyarok által is lakott terület, akkor kétségbe vonom a honfoglalást, az államalapítást, a királyi közigazgatás létezését. Minden olyat, ami a magyar államiságot jelképezi. – Nem arról van szó, hogy a szlovákok le aka rnák törölni a térképről Hungáriát, a Magyar Királyságot, csupán vitatják, hogy kizárólag magyar jellegű állam lett volna. A szlovákok ugyanis államalapítónak tekintik önmagukat, noha a 18. század végétől a magyar nemzeti ébredés, majd reformmozgalom négyöt évtized alatt viszonylag sikeresen átalakította a középkori "hungarus" fogalmat etnikai értelemben vett "magyarrá". Ha úgy tetszik, a megelőző 800900 év történelmét gyorsan pirosfehérzöldre festettük. Ennek pedig voltak hangos szószólói, akik termész etesnek tekintették, hogy a szabadság, a liberalizmus, az alkotmányosság kivívásával a nem magyar ajkú népek is automatikusan magyarrá válnak, azonosulnak a magyar nép tudatával és nyelvével. Ez nem diktatórikus elképzelés, de ettől még születtek sértő meg fogalmazások, amelyekre aztán hasonlóan sértő válaszok érkeztek szlovák, horvát vagy szerb részről. – A királyság északi részén nem is éltek magyarok? – Az Árpádkorban a magyar nyelvhatár északon magasan kitolódott, Sárosban és Liptóban is magyar t elep ülések sorát találjuk, viszont a tatárjárás, a 15. századi huszita jelenlét, majd a török szomszédság a magyar nyelvhatárt erősen meggyengítette. – Ez lehet a magyarázata, hogy újabban bizonyos történelmi események magyar vonatkozásait is vitatják Sz lová kiában, sőt mind több felvidéki magyar történelmi személyiségről derítik ki szlovák gyökereit? – Vannak bizonyos személyiségek, akiket a szlovák történetírás és a 19. századi szlovák szépirodalom előszeretettel szlovákosít. Ettől a feketefehér szemlé lett ől azonban mi sem vagyunk mentesek. De vajon kijelenthetőe ma egyértelműen, hogy például Csák Máté magyar vagy szlovák ember volt? Családja dunántúli származású, ő maga pedig magyar volt, viszont Trencsénben kizárólag szlávszlovák környezetben élt, és ha talma elsősorban szlovák nyelvterületre terjedt ki. Tehát nehéz elképzelni, hogy szlávszlovák ajkú alattvalói ne befolyásolták volna udvartartását, közigazgatását, levelezését. Egyébként ebben az időben az írásbeliség latinul zajlott, a kiterjedt magyar í rásbeliség csak a 15. században kezdődött, s akkor sem a közéleti levelezésben, hanem irodalmi munkákban, prédikációkban tűnt fel. A 14. századtól viszont rohamosan terjedt a Felföldön a cseh nyelv használata a mindennapi levelezésben. A cseh nyelvet hoz ták haza – Cseh nyelv az északi magyar végeken? – Ha elfogadjuk, hogy a Kárpátmedence északi részén nagyobb részben szlávok éltek, tehát a tanulni vágyó fiatalok jelentős része közülük került ki, s tudjuk, hogy a legfontosabb célállom ás sokáig a prágai Károly Egyetem volt, akkor megértjük, hogy miért a kiművelt, már akkor is nagyon fejlett cseh nyelvet hozták haza magukkal. Ez közel állt a szlovák nyelvjárásokhoz, miközben önálló szlovák nyelvről még hosszú évszázadokig nem beszélhetünk. – Míg Szlovák ia nem ismeri el az évezredes magyar államiságot, évszázadokra visszamenőleg megrajzolja saját államhatárát, amelyen belül igen nagy számban éltek és élnek ma is magyarok. – Sajnos általános a mai államhatárok visszavetítése valamennyi s zlovák történelemk önyvben és történelmi atlaszban, ami teljességgel elfogadhatatlan. Ez súlyos ellentmondás, nincs is itteni vagy szlovákiai magyar tudós, aki a terület visszavetítésével egyetért. A szlovák gondolkodásban századok óta jelen van valamiféle területi különállá s, autonómia fölmutatásának szándéka – lényegében minden korszakra visszavetítve. A szlovák történeti gondolkodás a királyság címerében is az északi régió önállóságának jelét látja: a hármashalom – a Tátra, a Mátra és a Fátra sziluettje – és a kettős kereszt szerintük heraldikailag a szlovák j ellegű felső részeket jelöli. Másik zavaró elem a magyar – szlovák diskurzusban, hogy a régió megnevezésére a szlovák nyelv a mai országnevet, a Slovenskót, a Szlovákiát, esetleg a Szlovákföldet vetíti vissza. – Vagyis a magyar történelem és magyar földraj ziközigazgatási elnevezés tagadása az alapja a szlovák történelemnek?
