Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-29
20 Gazda Zoltán sepsiszéki elnök bizakodóan várta az ítélethirdetést „Optimisták vagyunk” – szögezte le lapunk kérdésére Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke, aki nemrég kijelentette: amennyiben nem tárgyalják érdemben az MPSZ pártbejegyzési kérelmét, a törvényszé k épülete előtt fognak tüntetni. „Számunkra kedvezőtlen ítélet esetén erről továbbra sem mondunk le, viszont előbb megvizsgáljuk az indokot, és ha ez mondvacsinált, akkor lépünk” – jelentette ki Gazda, hozzátéve: elképzelhető, hogy az ügyész amiatt felleb bez majd újra, mert a párt nevét románul és magyarul egyaránt kérték bejegyezni. Ebben az esetben a Táblabíróság vizsgálja meg a fellebbezés jogosságát, és kérhet újabb tárgyalást, viszont ha 15 napon belül senki sem fellebbezi meg a törvényszéki határoza tot, a döntés véglegessé válik. Bár korábban az MPSZ attól tartott, az RMDSZ megpróbál „keresztbe tenni”, Gazda szerint ígéretet kaptak az RMDSZtől, hogy nem fellebbeznek. Ezt erősítette meg lapunknak Fekete Emőke, az RMDSZ jogtanácsosa is, akinek nincs tudomása arról, hogy a szövetség egy ilyen lépésre készülne. Mi több, Gazda úgy érzi: az RMDSZ számol már az MPPvel, hiszen a legutóbbi Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén is szóba hozták, holott korábban „szájukra sem vették az MPSZ nevét”. vissza Öngyilkosság? ÚMSZ 20080129 01:31:18 Salamon Márton László Vane elég erős, elég masszív a romániai magyar közösség ahhoz, – és ennek megítélésében nemcsak létszámbeli kritériumok játszanak szerepet, hanem a közösség és az azt alkotó egyének gazdasági potenciálja és más szempontok is – , hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? Lesze az RMDSZnek vetélytársa az idei helyhatósági és parlamenti választásokon? Erre a kérdésre kaphat ma válas zt a romániai magyar közélet és általában a romániai közvélemény, miután a bukaresti törvényszék várhatóan kihirdeti a Magyar Polgári Párt bejegyzési kérelmével kapcsolatos döntését. A kérdés megválaszolása után azonban – és amennyiben a válasz igen lesz – számos más kérdés merül majd fel. Egyrészt az, amelyet az RMDSZ vet fel minduntalan, amikor a lehetséges vetélytárs megjelenéséről esik szó: fel vane készülve az erdélyi magyar társadalom az ilyenfajta politikai pluralizmusra? A szövetség vezetői sze rint a válasz egyértelműen nem, még nem jött el ennek az ideje, bár ugye ha őket kérdezzük, ez természetesen soha nem is jönne el. Ha viszont az elvi megközelítésnél maradunk, természetesen az erdélyi magyarnak is joga lehetne választani legalább két alter natíva közül – feltéve, hogy ez a választás nem jelent voltaképpen csak egy elméleti lehetőséget, minthogy a gyakorlatban ezzel élni egyet jelent szavazói akaratának megsemmisülésével. A másik kérdés pedig: vane elég erős, elég masszív a romániai magyar közösség ahhoz, – és ennek megítélésében nemcsak létszámbeli kritériumok játszanak szerepet, hanem a közösség és az azt alkotó egyének gazdasági potenciálja és más szempontok is – , hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? (Ugyanúgy feltevődik ez a kérdés például két vagy több magyar egyetem tekintetében, két vagy több országos napilap tekintetében, és még sorolhatnánk a párhuzamokat.) Mert el kell ismernünk, a politikai pluralizmus igénye és lehetősége tekintetében egyálta lán szóba hozható Székelyföld továbbra is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik, míg a gazdaságilag általában fejlettebb szórványvidékeken az emberek nemcsak hogy nem igénylik a magyarmagyar megmérkőzést, hanem erre kifejezetten úgy tekintenek, mint a széthúzás és az önpusztító belharc kifejeződésére.
