Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-04
29 utóbbi a régi Bács, Bodrog és Csongrád megyék területét jelenti. A Nitrawára vonatkozó földrajzi támpontokat is tartalmazó forrásokat lásd a Nagymorávia fekvéséről szóló tanulmányunk II. részének 6. pontjában (Bibliográfiai adatait lásd a bevezetésünket követő tartalmi áttekintés V I. tételénél). 94 „Bellum pessimum fecit ad Brezalauspurc IIII nonas lulii.” – Annal. Iuvavenses Max. ad annum 907. – MMFH. I. 131. 95 DÜMMLER, E.: Geschichte des Ostfränkischen Reiches 1888. III. 548. Dümmler érveit Ortvay nem tudta megcáfolni. Vö. ORTVA Y T.: Pozsony város története I. 60 96 97 98 „Otázka povodu podunajského typu nie je za dnesného stavu bádania riesitel’ná, ale zdá sa, ze táto keramika v Karpatskej kotline má svoj povod uz v náleziskách presovského typu na vychodnom Slovensku vo 4. a 5. storoci.” SLOVENSKO I. – DEJ 165 99 ANNALES REGNI FRANCORUM ad annum 828. – MMFH. I. 52. 100 A Stará Duna – értelme szerint Öreg Duna – Pozsonypüspöki és Dénesdi középkori határát alkotó Dunaág vélt szláv neve téves oklevélolvasaton alapszik. A hibás olvasat 1862. évi dátummal WENCZEL GUSZTÁV nevéhez fűződik (AUO. III. 28.). Okmánytárában Favus pannonhalmi apát egy 1262ben kötött adásvételi szerződésének (Phalmi rendi lt. Capsa 43. V) e névre vonatkozó sorait a következőképpen olvasta: „...quan dam insulam Stara Duna vocatam...” Ezt az adatot vette át a szlovák történeti irodalom és a nyelvtörténet. A Wenczel féle értelmezés paleografiai nehézségére SÖRÖS PONGRÁC már 1903ban, az oklevél szövegének új kritikai kiadása alkalmával felfigyelt (PRT. II. 320. No. 55.). Észrevette, hogy az oklevélben a ’Stara’ alak nem található. A kérdéses helyen valóban egy rövidebb szó szerepel, amely ő – Wenczel hatásától egészen mégsem szabadulva – starnak olvasott. Ámbár a Sörösféle olvasat kétségtelenül jobban megfelel az okiratban szereplő betűsornak, mégsem helyes! A középkori oklevelek olvasásában járatos szakértők jól tudják, hogy a XIII. századi oklevelekbenés más írott szövegekben a kurzív ‘c’ és ‘t’ betűk írásjele azonos volt. Helyes olvasatukat csupán az értelem döntötte el. Wenczel számára azonban az oklevélben valóban szereplő alak nem mondott semmit és ezért javította ki starára. Sörös javított olvasatának, a StarDunának valóban semmi értelme sincs. Éppen ezért keresni kezdtünk egy későbbi, de ugyane zzel a szigettel foglalkozó oklevelet, melynek írásmódjában már különbség van a c és t hang írásjele között, hogy annak segítségével a felmerült olvasati kérdést végérvényesen megoldhassuk. Ily módon bukkantunk rá a Pozsonyi Káptalan o. lt. 3325 jelzetű, 1421i oklevelében az ‘Insula Sarduna’ névre. Az oklevélben foglalt földrajzi adatok alapján ez a szigetnév az 1262i oklevélben említett szigetre vonatkozik. A kérdéses sziget neve tehát Sárduna. Itt azonnal felmerül a kérdés, hogy az 1421i oklevél lati n szövegében szereplő ‘s’ hangértéke a magyar s, vagy pedig az sz hangnak felele meg. A választ éppen az 1262i segítségével egészen egyértelműen adhatjuk meg: itt sz hangról van szó, amelyet az 1262i oklevélben ‘sc’vel, az 1421iben meg ‘s’el írtak. E zt az ‘sc’t pedig mind Wenczel, mind Pongrácz tévesen ‘st’ként értelmezte. Az ‘sc’ pedig a ‘z’hez hasonlóan, mint számos nyelvemlékünk bizonyítja, pl. a Halotti beszéd könyörgése: Scerelmetes, scegin olvasd: szerelmetes, szegin (PAIS: Ősmagyar olvasókön yv 70) a XIII. században az ‘sz’ hang jelölésére szolgált. A Szárdunának hangzó ‘Scar Duna’ névnek viszont eléggé világos értelme van. A szár szó mint a fő szövegben már említettük, a korabeli forrásokban kopasz, tar, puszta értelemben szerpel. Például: Sz árhegy (fátlan hegy), Szár László (Kopasz László) stb. A Szár Duna tehát egy olyan Dunaág, illetve ebben az esetben egy olyan sziget neve, amelyet egy bokroktól, fáktól el nem takart,puszta környezetben folyó Dunaág övez. (A szár szó értelmére nézve lás d KÁLMÁN BÉLA: Nevek világa. Budapest 1973. 159 és FNEtSz 596.) A Scar Duna alak Stara Dunaként való olvasása tévedésen alapuló erőszakos szövegértelmezés eredménye és ezért tarthatatlan. 101 AÉ Budapest 1970. 161190 102 Közben az évek száma tizenk ettőre emelkedett, s Peter Ratkos mindössze csupán a bulvárlapokban terjeszt olyan hamis állításokat, mintha Boba Imre és a vele azonos nézeteket vallók állításai nem hiteles egykorú kortársi forrásokra, hanem későbbi, kétes értékű elbeszélésekre támaszkod nának. Ilyen például a pozsonyi Vecernikben 1982. január 8.án a 8. oldalon megjelent hangzatos feliratú cikke: “Vel’ká Morava bola na nasom územi. Presvedcivé argumenty proti názorom pseudovedcov.” (Nagymorávia a mi területünkön volt. Meggyőző érvek az ál tudósok nézetei ellen.) 103 „Svoju obhajohu vsak uskutocnuje neobvyklym, jemu vlastnym sposobom ... usiluje sa spochybnit
