Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-04
28 Nagymorva történet számos problémájának tisztázásához. Ennek ellenére mindent elk övet annak érdekében, hogy a forrásokkal szembenálló hagyományos elméletet továbbra is fenntartsa. Szándékát akkor árulta el, amikor a Bajor Geográfust és a Biborbanszületett Konstantin állításait nagy óvatossággal annélkül igyekezett cáfolni, hogy azokat a többi egykorú forrás fényében is ellenőrizni próbálta volna. Itt kezdődött Peter Ratkos tevékenységében az a törés, amelyre csupán két magyarázat van: vagy rendkívül felületesen végezte munkáját, vagy érzelmi kötöttségek hatása alatt áll. E két lehető ség közül bármelyik is legyen tetteinek mozgatója az eredmény ugyanaz: minden eszközzel el kívánja kerülni, hogy tudományos tekintélyét alaposan megcsorbító tények a napvilágra kerüljenek. Hiszen be is vallotta: “Mi nem így képzeljük el a korai történelmün knek a romantikus elképzelésektől való megtisztítására irányuló igyekezetet”.105 Elképzelései érdekében az áltényekre való hivatkozástól sőt még a rágalmazástól sem riad vissza. Az elemzés során többször rámutattunk, hogy a szlovák tudományra hivatkozva ne m egyszer olyan állítást hoz fel ellenünk, melyet a szlovák tudomány vagy nem igazolt, vagy éppen a fordítottját igazolta. (Pl. a Kvád Királyság fekvése. Vicsapapáti, Dowina esete, stb.) Tudományos vitában minden résztvevőnek kétségtelen joga van arra, hogy határozottan rámutasson a másik partner tévedéseire, hibáira, sőt arra is, hogy azokat esetenként nevükön nevezze. A rágalmazás ott kezdődik, amikor a másik vitapartner tudományos tekintélyét és becsületét érvek nélkül, vagy éppen hamis (nem téves) ér vekkel támadja meg, például a tények tudatos elferdítésének a vádjával. Megfeledkezett azonban az ősi igazságról: “unusquisque iudicat secundum quod est” – mindenki maga szerint ítéli meg a másikat. Évszázadokon át hirdetett történelmi tévedéseket nehéz megcáfolni. Még nehezebb, ha azokhoz érzelmi szálak fűzik a képviselőit. A történésznek azonban hivatásából eredő kötelessége, hogy a régmúlt idők dokumentumaiban rejlő igazságot – ha már felismerte – közkinccsé tegye. Nekem is ez az egyetlen célom. A mor va kérdés új szemlélete – amely megalapozója Szklenár György és tőle független új felvetője Boba Imre, s jómagam, még mielőtt őket megismertem volna, már velük egyező álláspontra jutottam – a szlovák történetírás korai korszakában alapvetően új irányt nyit . A Nagymorávia fekvéséről és történetéről a forrásokban gyökerező új szemlélet súlyát a legnyomatékosabban éppen Peter Ratkos kirohanásai jelzik. A kirohanásokkal azonban semmiféle tudományágban sem lehet valamit hitelesen megoldani. Ennek egyetlen útj a a nyilvános és higgadt párbeszéd. Örömömre szolgálna, ha ez a párbeszéd a tudományos kutatás etikájának szellemében zajlana, és munkásságomat nem igyekesznek majd az agyonhallgatás, az elnémítás, és a félrevezető hamis érvelés meg a hitelrontás praktikái val felszámolni. szeretnék abban is bízni, hogy Peter Ratkos eljárásához hasonló, az elemi kutatói tisztességet nélkülöző megnyilvánulásokkal nem kell majd találkoznom. Tőle pedig Telegdi Miklós szavaival106 búcsúzom: “… Értem baratom mi failallya a te gyomrodat, az maria az beledet, hogy koefalul vetem magamat te ellened az Israelnec hazaert… Ez oka hogy engemed szidalmasz, atkosz, es minden rutalmas beszeddel illetcz. Banod hiszen, hog sem a te tarsaidnac nem engedtetic ollyan nyiltan es szabadon hinte netec Szombatban a konkolyt, amint ti keuannatoc”. 88 Az ősi Nyitra... Irodalmi szemle, 1976. 133134 89 Vö.: GYÖRFFY GYÖRGY.: István király és műve. Gondolat, Budapest 1977. 340. A szakirodalom 567. 90 MARSINA RICHARD: Codex diplomaticus et epistolar is Slovaciae. Tom. I. Bratislava 1971. 63. old. 35. sor. 91 KUCERA, MATUS: Desatinná a stotinná organizácia obyvatelstva.... Historické studie XI. (1966) 7071. és GYÖRFFY GYÖRGY: A tizes és százas szervezet. MTA. II. Oszt. Közl. 22 (1973) 5764. valam int u.a.: István király és műve (vö. 89. jegyzet) 454 92 A két szintézis bibliográfiai adatait lásd a 12. jegyzetben. 93 Az I. Justinianuskori Pannónia alatt a régi Pannónia Secundát meg a Civitas Bacensist kell érteni. Az
