Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-26
32 – Véleménye szerint az RMDSZ csak „mutatóba” jelöl hölgyeket különböző tisztségekre, vagy valóban létezik nyitás a gyengébb/szebbik nem irány ába? – Nem hiszem, hogy az RMDSZ csak „mutatóba” választ meg egyegy nőt bizonyos vezető szerepkörbe, mert ha ez így lenne – ahogy különben egyes román pártok esetében előfordul – , akkor sokkal több hölgynek kellene le nnie a szövetségen belül. Azt hiszem, hogy az elkövetkezőkben ez a nyitás jobban érzékelhető lesz, és mind területi, mind országos szinten több olyan hölgyet fogunk látni, aki lehetőséget kap ilyen fontos szerepkör betöltésére. – Véleménye szerint miért nem vállal több nő szerepet az RMDSZb en? – Szinte teljes lekötöttséget jelent egy ilyen tisztség, hiszen reggeltől estig, a hét minden napján jelen kell lenni, naprakész információkkal rendelkezni. A munkát nem lehet abbahagyni, ezért bizony korlátozódik a hölgyeknek a családdal kapcsolatos tevékenysége. – Közelegnek a helyhatósági választások. Milyen stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy az RMDSZ visszanyerje azokat a szavazókat, akik az EPválasztások alkalmával az „ellenzékre” szavaztak? – Tekintettel arra, hogy igen változatos a helyzet a különböző területi szervezeteknél, azt hiszem, hogy csak egy keret erejéig gondolkodhatunk országos stratégiában. Valószínű, hogy minden területi szervezet esetében külön stratégiát kell alkalmazni, a sajátos helyzet ismeretében lehet eldönteni, hogy a rendelkezésre álló eszközök közül melyik, vagy melyek kombinációja az, amit alkalmazni érdemes a helyhatósági választások sikere érdekében. Meg kell próbálni, és el is kell érni, hogy közelebb kerüljünk azokhoz az emberekhez, akik most bizonyos távolságra vannak az RMDSZtől. Ez úgy lehetséges, hogyha velük is éreztetjük: az RMDSZ nemcsak mi vagyunk, hogy az RMDSZ valamennyi romániai magyar érdekét képviseli, és lehetőséget teremt, hogy valamennyi erdélyi magyar megvalósíthassa célkitűzéseit. Ha megfelelő j övőképet tudunk felmutatni, akkor azok, akik egyelőre bizonytal anok, vagy azok, akik valamennyire távolságot tartottak szövetségünktől, közelebb kerülnek. Hogy ilyen rövid idő alatt, a néhány hónap alatt, ami a rendelkezésünkre áll, hogyan fogjuk elérni ez t a területi szervezetekben, erről mindenhol a helyi adottságok függvényében kell dönteni. – Véleménye szerint milyen kritériumoknak kell eleget tennie az RMDSZ polgármestereinek, alpolgármestereinek, önkormányzati tanácsosjelöltjeinek? – A saját tapaszt alatomra alapozva mondanám a következőket: közössége válogatja, hogy milyen adottságai és vonásai kell hogy legyenek egy jó tanácsosnak. Minden valószínűség szerint olyan személy kell hogy legyen az illető, aki a közérdeket teljes mellszélességgel fel tudj a vállalni, és aki eléggé ismert és elismert, ugyanakkor van tapasztalata a közösség életének szervezésében. Egy RMDSZ tanácsos mindenképpen aktív építője kell hogy l egyen annak a közösségnek, ahova tartozik, ugyanakkor előnyt jelent számára, ha bizonyos t erületeken komoly szakmai tapasztalattal rendelkezik. Tehát amellett, hogy cselekvő és jó szervező, azt hiszem, nem árt, ha elismert szakember a maga tevékenységi területén. Ugyanakkor kellő diplomáciai érzékkel is kell hogy rendelkezzék, teki ntettel arra, hogy az esetek többségében olyan testületekben kell kifejtenie véleményét, ahol kisebbségben vagyunk, és ezért meg kell találnia a legmegfelelőbb hangot, módot arra, hogy közösségünk érdekeit érvényesíthesse. vissza Miért van szükségünk külpolitikai stratégiára? A Hét • 2008. 01. 25. 08:29 Nagyjából két éve kezdődött meg a munka, s több mint száz résztanulmány és érdemi hozzászólás eredményké ppen lassan utolsó stádiumához érkezik a 2020 körüli időkig tervezett külk apcsolati stratégia. A műhelytanulm á- nyok többsége a sajtóban is megjelent, így a koncepció formálódása némi nyilvánosságot is kapott. E készülő ko ncepcióról és általában a magyar külpolitika sarkalatos pontjairól, lehetőségeiről szólt a Klubrádióban a Le M onde diplomatique és a Republikon külpolitikai kutatóintézet élő beszélgetése 2007. december 9én. A moderátor Papp Gábor, vendége AraKovács Attila, a Republikon igazgatója, Dérer Miklós külpolitikai elemző és Füzes Oszkár, a Népszabadság munkatársa volt. Papp Gábor: Magyarország mint az euroatlanti integráció egyik állama, az uniós társállamokkal együtt korlátozott szuverenitású ország, amely ráadásul földrajzi helyzete, mérete és gazdasági potenciálja miatt különösen ki van
