Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-04
18 Az ösztöndíj elnyerésének szükséges feltétele valamely felsőoktatási intézményben az államilag támogatott pontha tár elérése, míg a többi feltételről a regionális ösztöndíjtanácsok és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács javaslata alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Balassi Intézet rendelkezik a pályázati felhívásban. Költségtérítéses képzés Azo k a határon túli magyar hallgatók, akiket felvettek valamely felsőoktatási intézménybe, de nem nyerték el a határon túli magyarok számára adományozható ösztöndíjat, kizárólag költségtérítéses képzésben vehetnek részt, függetlenül attól, hogy államilag támo gatott helyre jelentkeztek, és elérték a szükséges ponthatárt. Amennyiben horvát, szerb vagy ukrán állampolgárságú határon túli magyar nemzetiségű hallgatók tanulmányaikat költségtérítéses képzésben kezdték meg, a későbbiekben nem minősíthetők át államil ag támogatott képzésben részt vevő hallgatóvá. www.felvi.hu Az ösztöndíj elnyerésének részletes feltételeit tartalmazó pályázati kiírás 2007. január végén jelenik meg a helyi magyar nyelvű sajtóban, valamint az Okt atási és Kulturális Minisztérium és az Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Igazgatósága honlapján. A pályázatok befogadásáról, lebonyolításáról és a határon túli régiókban részletes információszolgáltatást folytató szervezetekről várhatóan már 2008. januárjától a fenti honlapokon és a www.felvi.hu weboldalon lehet majd tájékozódni. A szlovák és szlovén állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok mellett ugyanakkor 2007. január 1től a román állampolgárok is a magyar állampolgárokkal azonos fe ltételekkel vehetnek részt a magyarországi felsőfokú képzésekben, ezért számukra nem írnak ki külön ösztöndíj pályázatot. A magyarországi tanulmányaikkal kapcsolatos információkat a tájékoztató az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira vonatkozó része ta rtalmazza. A külföldön szerzett érettségi bizonyítvány esetén a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben döntenek arról, hogy az abban szereplő vizsgatárgyak megfeleltethetőke az előírt tárgyaknak, és amennyiben nem fogadják el, úgy a felsőoktatási i ntézmény által meghatározott tantárgyakból érettségi vizsgát kell tennie a pályázónak. vissza Álom és valóság a Nagymorva birodalomról Feklvidék.ma 2008.01.04. SZARKA László: Szlovák történészek Nagymorávia kite rjedéséről: Á L O M . A múlt évi Metódmillennium – Szent Metód halálának 1100 éves évfordulója – kapcsán a csehszlovák, s azon belül is elsősorban a szlovák történetírás komoly erőket összpontosított Nagymorávia történeti problémáinak összegző, illetve né pszerűsítő bemutatására. A központi szlovák történeti folyóirat, a Historický časopis (HČ) külön számot szentelt a 9. századi szláv állam történeti, régészeti, etnikai, nyelvi problémáinak. A szép számú alkalmi kiadvány közül Richard Marsina Metódmonográf iája, illetve a Nagymorávia és történetikulturális jelentősége címmel Moszkvában, valamint a Nagymorávia és a cseh – szlovák államiság kezdetei címmel Prágában megjelentetett kollektív munkák emelkedtek ki. Szlovák részről főként Peter Ratkoš, Matúš Kučera, Ján Dekan, Alexander Ruttkay és Bohuslav Chropovský tanulmányainak számos újszerű megállapítása érdemel figyelmet. Az alábbiakban ezekből a nagymorva állam területi kiterjedésére vonatkozó véleményeket vázoljuk. Nagymorávia területének, főként pedig köz ponti vagy „kristályosodási magjának” behatárolásában napjainkban is sokféle nézettel találkozunk. Ezek kritikaihistoriográfiai áttekintésére vállalkozott Peter Ratkoš Nagymorávia területi fejlődése (Fikciók és a valóság) című tanulmányában. Ratkoš a magy ar történészek közül Györffy Györggyel azért száll vitába, mert Györffy csupán a CsehMorvaközéphegység és a Garam folyó közti területre lokalizálja a 9. századi szláv államot. Végképp elutasítja azokat az elméleteket (Boba Imre, Püspöki Nagy Péter, Toru Senga), amelyek a mai Csehszlovákia területén kívül keresik a nagymorva állam központi részét. A fent említett négy kutató és Kristó Gyula új megállapításai Richard Marsina szerint sem tartalmaznak egyetlen olyan döntő érvet sem, amely miatt az eddigi véle ményeket alapvetően revideálni kellene. Szerinte túl sok az új elméletekben a kérdőjel, amelyeket mind meg kellene oldani ahhoz, hogy elfogadhatók legyenek. „Egyértelműbben fogalmazva: ha elfogadnánk a központi nagymorva részek fekvésére vonatkozó ún. új v éleményeket, sokkal nagyobb
