Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-03
15 amelyben mi jobban fogjuk érezni magu nkat, mint a mostaniban. Ez számomra kötelesség, mert a legerősebb magyar pártnak vagyok az elnöke, a felkészültségem erre alkalmassá tesz. Van elegendő erőm, lendületem, akaratom, van mögöttem egy nagyon jelentős infrastruktúrával és szellemi kapacitással rendelkező csapat, párt. Sok olyan ember van körülöttem, akinek a szemében olyan fény villan, amilyet az utóbbi egy évtizedben nem tapasztaltam. Úgy vélem, hogy a vajdasági magyar közösségért egy hasznos dolgot csinálok most végig. * Tizenkét pontos p rogrammal indul. Hogyan látja ezen belül az országos politika nagy kérdéseit, például Kosovo jogállását? - A kosovói kérdésnek több szintje, több rétege van. Az életszerű része ennek a kérdésnek az, hogy Kosovo voltaképpen már régóta nem Szerbia része. Ott egy teljesen önálló rendszer működik, több mint tíz éve a szerb államhatalomnak egyetlenegy eszközrendszere sem funkcionál. Szerbia már tíz éve nem ellenőrzi a határokat, nincs beleszólása sem az igazságszolgáltatási, sem a végrehajtói, sem a törvényh ozói hatalomba. Gyakorlatilag a klasszikus hatalmi ágazatok egyike felett sincs ellenőrzése. Ez egy de facto állapot. A nemzetközi alkotmányjogi státus jelen pillanatban nyitott. Az érzelmi vetület, hogy mindezt Szerbia polgárai hogyan élik meg, ennek a tö rténetnek egy harmadik vetülete. A realitásokat figyelembe véve, az elméleti esély arra, hogy a szerb államhatalom kiterjessze az eszközrendszerét erre a területre, a nullával egyenlő. Ezzel a szerb nemzetnek szembesülnie kell. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a jogi megoldás békés úton szülessen meg, ami azt eredményezi, hogy az ott élő szerb és más kisebbségek ott tudjanak maradni, fejlődni, boldogulni, ne azon gondolkodjanak, hogy elhagyják azt a területet. Számunkra teljesen érthető, hogy a szerb nemze t számára ez érzelmilrg nagyon nehezen dolgozható fel. Ettől függetlenül nem lehet fegyvert csörgetni, nem lehet a világgal szembefordulni, mert ennek az országnak nemcsak Kosovo a stratégiai nemzeti érdeke, hanem az is, hogy a másik hétmillió itt élő embe rrel mi fog történni. Ebben mi is benne vagyunk. Mi európai perspektívában vagyunk érdekeltek, abban, hogy a mi közösségünk megmaradása és boldogulása biztosítva legyen. Ebből a két lényeges kérdéskörből áll össze a tizenkét pont. Nem véletlenül, hiszen ez zel - talán nem túlságosan szerénytelenül - a nagy nemzeti programjainkra utalunk mind a gazdasági élet, mind Vajdaság és a magyar autonómia, mind a hadsereg megreformálása terén. * Programjának egyik sarkalatos pontja a magyar területi autonómia köve tkezetes képviselete. Nem tart a szerb politikai elit dühétől? - Nem tartok tőle, de biztos vagyok benne, hogy létezésének jelét fogja adni. Nem lehet a magát civilizált, demokratikus társadalomként megélni szerető politikai kommunikációban egyetlenegy olyan kérdést sem elhallgatni pusztán azért, mert dühöt vált ki. Nem lehetnek olyan kérdések, amelyekről a parlamentáris demokrácia szabályai alapján nem lehet beszélni. Van egy háromszázezres magyar közösség, amelynek vannak elképzelései. Nekem ezeket az elképzeléseket kutya kötelességem képviselnem és közvetítenem. Az ezekre adandó reakciók, személyemet érő támadások számomra nem fontosak. Az a fontos, hogy mindez a magyar közösségre milyen hatással van. Ha az aktuális szerb kormány ugyanezeket az elvárá sokat meg tudja fogalmazni a nemzetközi közösség előtta koszovói szerbek esetében és érdekében, akkor úgy gondolom, hogy teljesen normális az az elvárás, hogy ugyanennek az ötletnek a megfogalmazása ugyanennél a szerb kormánynál a mi javunkra a mi részünkr ől is megtörténjék. Ez a demokratikus szerb kormány részéről nem válthat ki sem dühöt, sem negatív retorziót. A reálisan gondolkodók számára az is egyértelmű, hogy ez nem az a kérdés, amelyet szélesre tárt ajtón engednek be a nagypolitikai küzdőtérre. Ettő l függetlenül erről el kell kezdeni beszélni. * Arra kérem, vázolja fel azt a Szerbiát, amely megítélése szerint nekünk, magyaroknak is jó. - Ez egy olyan Szerbia, amely gyors, erőteljes lépéseket tesz az Európai Unió felé. Egy olyan Szerbia, amely az Európai Unió tagja. Egy olyan Szerbia, amely megoldotta a kosovói kérdést, azzal karöltve konszolidálta az egymás közötti viszonyokat. Egy olyan ország, mely kezdi elfelejteni a Hágával való kényszerű együttműködést, leszámolt és szembenézett saját múl tjával. Egy olyan ország, ahol már csak mesékből emlékeznek a kötelező sorkatonai szolgálatra. Egy olyan Szerbia, amely vonzza a külföldi tőkét, ahol jogbiztonság van. Ahol becsületes munkából egyéni és családi perspektívát lehet építeni. Egy olyan európai ország, mely decentralizált, ahol az önkormányzatoknak vagyonuk van, dönthetnek afelett, hogy mi legyen ezzel a vagyonnal. Olyan Szerbiát akarok, ahol a vajdasági autonómia kiteljesedik, ahol Vajdaságnak nemcsak vagyona, hanem önálló bevételei vannak. Egy olyan Szerbia, ahol a vajdasági parlament törvényt alkot, ahol a vajdasági kormány a törvények életre hívásáért felelőséggel tartozik. Egy olyan ország, ahol vajdasági bírósági rendszer működik. Egy olyan Szerbia, ahol az egyéni és a kisebbségi boldogulás nak, identitásmegőrzésnek nincsenek törvényi és alkotmányos fékei. Ahol nem különböztetik meg az embert sem a munkában, sem bárhol aszerint, hogy ehhez vagy ahhoz a nemzeti közösséghez tartozik. Egy olyan Szerbia, ahol jó élni, ahol az ember emberi körülmé nyek között tud boldogulni. vissza
